;

Kövér László;jogállam;Hadházy Ákos;

- Egy fiatalember emlékezete

Mondhatnánk, hogy Kövér László egy kicsinyes, bosszúálló házmester. Május óta csuklóztatja Hadházy Ákost, nem engedi be a Parlamentbe, amiért az anno nem volt hajlandó együtt esküdni a fideszesekkel. Akik viszont szokásukhoz híven pitiáner törvényjavaslattal állnának bosszút: ha egy képviselő időben nem tesz esküt, úgy az elveszíti a mandátumát. Ami akárhogy is forgatjuk, bizony a választói akarat súlyos semmibe vétele lenne.

Pláne, hogy maga az eskütétel is szembe megy a választók akaratával. A Fidesz az ország másképpen gondolkodóival szemben folytatott hideg polgárháborújának szimbolikus, ám annak mondhatni tökéletes fegyverténye, hogy a nagy nehezen mandátumot nyerő ellenzékitől azt várja el, hogy a Parlamentben megesküdjön a fellengzősen csak „Alaptörvénynek” nevezett fideszes pártalkotmányra. Ami ellen választói szavaztak. És amit remélhetőleg egy szép napon ugyanúgy kukázni fog a magyar nép, ahogy a kommunista pártalkotmányból sem maradt semmi azon kívül, hogy „Magyarország fővárosa: Budapest”. Mert a jelenlegi fideszalkotmány egy cseppet sem makulátlanabb: mindkettőt egy magát „Magyarországnak” kinevezett élcsapat tömte le a nép torkán. 

A fideszalkotmányt semmilyen műaranyozás nem teszi hitelesebbé és nem feledteti el, hogy időközben az ereszcsatornán lebukott megélhetési konzervatív szövegezte (abba inkább ne gondoljunk bele, hogy a „magyar alkotmány” doksija mellett még mi lehetett azon a laptopon), az állampárt mamelukjai a párt testére szabott, harmincvalahány százalék körüli támogatottságot kétharmadra váltó választási rendnek köszönhetően fogadták el, úgy, hogy semmilyen ellenvéleményt nem voltak hajlandók meghallani, majd egy silány köpönyegforgató exkommunista apparatcsik, egyben karrierista plagizátor írta alá. A mameluksereg azóta olyan passzusokat is belebiggyesztett, ami ellen normális ember csak küzdhet, például a hajléktalanok büntethetőségének agyréme.

A pártprogram-papírronggyá silányított alkotmány Magyarország, a sokszínűségre építő demokratikus magyar hagyományok szimbolikus porig alázása. Ennélfogva nagyon is legitim, ha Hadházy Ákos vagy bárki más kimutatja vele szemben a megvetését, jelezve a választóinak: a kényszer ugyan úgy hozza, hogy pro forma kénytelen esküt tenni, mivel a pártállam jogi kukacoskodása nem hagy neki más lehetőséget és ez kell ahhoz, hogy választói akarata kapcsán felvehesse a munkát.

Azonban pontosan tudja, hogy mindennek mi a helyi értéke. A „láthatatlan Alkotmány” lényege ugyanis pont az, hogy az emberi tisztességet nem lehet törvénynek látszó papírfecnikkel felülírni.

„Laci, ha nem nyerünk, hazamegyek és kitörlöm a fenekemet az alkotmánnyal” – nyilatkozta még 1988-ban Orbán Viktor egy, még a kommunista pártállamban indított sajtóper előtt a bíróság kapujában. Azóta sajnos orosz ügynökök elrabolták a fiatal ígéretet és kicserélték egy korrupt, posztszovjet, Kreml-programozta biorobotra. Azért a fiatalember emlékét ápoljuk kegyelettel és legyünk hűek akkori szavaihoz. Ami neki nem sikerült, másnak még sikerülhet.