Erős ötlet éppen Szabó Magda-művel felavatni egy új debreceni színházat. Az írónő regényeiben sokat beszél Debrecenről, a városról, amelyet otthagyott ugyan, de a kötődés mindig megmaradt. A lelkében ő örökké debreceni maradt. A Für Elise önéletrajzi mű, a kamasz Magdáról, a lázadásairól, szüleiről, fogadott testvéréről Ciliről szól. És persze még sok mindenről, a korról, a két háború közötti Magyarországról.
Az új Csokonai Fórumban Ráckevei Anna első rendezésével értően, sőt kifejezetten érzékenyen nyúl az alapanyaghoz Adorján Beáta dramaturggal együtt. A női nézőpont dominál, de ez egyáltalán nem egyoldalú vagy szűkös, épp ellenkezőleg. A rendezés és a színpadi adaptáció hű a szerzőhöz, tele van játékossággal, iróniával, mégis az elegancia határain belül marad. A szexuális felvilágosítás elmaradásáról szóló epizód is főként nevettető, nem ítélkezik, csupán elmeséli, hogy a szülők miként kezelték ezt a feladatot. Vannak megrázó részek is az előadásban, például amikor kis Magda szétszed egy babát és később a gyerekvállalásról esik szó, arról, hogy miért nem lett anya. Az anyag elég szerte ágazó. Még akkor is, ha a rendezés törekszik arra, hogy egy hatásos filmként szemléljük az eseményeket. Jelenetek sokaságát kapjuk, talán túl sokat és túl hosszú ideig. Így a pörgősebbek erősödnek fel, az egész viszont kissé veszít az erejéből. Kupás Anna díszlete modern és tágas, a belógatott vörös rózsákkal ugyanakkor már-már túl romantikus. A játék is többfelé elbillen. A kamaszok játékait, kitörési kísérleteit látva az Abigél jut az eszünkbe, még a jelmezek is hasonlítanak a közkedvelt tévéfilm ruháihoz. Máskor komolyabbra vált az előadás és kilép a családi és iskolai térből és társadalmi szinten is tükröt tart. Aztán megint vált és olyanná válik, mintha egy zenés produkció paródiáját szeretné felmutatni zenével, sajnos nem élőzenével, és kórussal. A vállalás talán túl nagy, de az összkép azért inkább kedvező.
Sok múlik a színészeken, akik érezhetően motiváltan, a történelmi helyzethez méltóan (mégis csak egy új színházépület első előadása) vesznek részt a játékban. Varga Klári a színlap szerint Szabó Magda idősebb korában. Leginkább a produkció narrátora az írónő érettebb énje. Invenciózusan kapcsolódik hozzá Hajdu Imelda, aki „Szabó Magda fiatalon”, a kamaszlány pajkosságát keveri az intellektuális fölénnyel, de leginkább a kíváncsisággal. „Szabó Bogdán Cecília, trianoni árva, Szabóék örökbefogadott gyermeke” Mészáros Ibolya egyszerre gyermeki és szenvedélyes. Mer szerelmes lenni és mer dönteni. Szabó Magda szüleit Majzik Edit és Bakota Árpád játsszák, a kor és a környezet korlátain belül próbálnak emberiek maradni, féltik gyerekeiket, a féltésükkel sok akadályt is gördítenek eléjük, mégis nagyon is szerethetőek. A férfi alakok inkább elrajzolt karikatúrák, nem lehet őket nagyon komolyan venni. Ők leginkább a hölgyek vágyainak célpontjai és az ő szűrőjükön keresztül látjuk őket. Ágoston András tanárt Mercs János alakítja ily módon, Korondy György tanárt Kiss Gergely Máté játssza, Gianni Tonelli karmestert pedig Vranyecz Artúr. Az előadás leginkább a személyessége miatt vonzó. Ráckevei Anna egy kisebb szerepben meg is jelenik a színpadon. Azt pedig nem lehet vitatni, hogy Szabó Magdának helye van a Csokonai Fórumban, hiszen Debrecenbe tulajdonképpen haza érkezett.
Infó:
Szabó Magda: Für Elise
Csokonai Fórum
Rendező: Ráckevei Anna
