Magyarország;infláció;riport;

- „Ki tudja ezt megfizetni?!” – forrnak az indulatok, mindenki a hivatalos adat többszörösének érzi a drágulást

Aki eddig kilóra kérte a karajt, most már szeletben vásárolja. Riport.

– Eddig 12 ezer forintot hagytam itt és nézze, alig vettem valamit! – kel ki magából a kaposvári piaci árak láttán Makai Pálné. A háromgyermekes asszony mutatja a kosarát, benne hús, savanyúság, zöldség és gyümölcs. – A szőlő kilója 1000-1200 forint, az almáé 450, az ecetes uborka 850. Érti, a sima savanyú uborka?! Vettem egy kiló pofahúst 2500-ért és ugyanennyi papszeletet 2000-ért, előbbi néhány hónapja még 1800, utóbbi 1500 forint volt. Csak a hentesnél egy ezressel hagytam többet, mint korábban. Ki az isten tudja ezt megfizetni? És azt mondják, ez még csak a kezdet!

Noha a KSH szerint a hivatalos infláció 2022 augusztusában „csak” 15,6 százalék volt, az átlagember a sokszorosának érzi a drágulást. A tejtermékek, az olaj, a hús, a zöldség és a gyümölcs ára 20-70 százalékkal drágult, a családok bevételei viszont megközelítőleg sem nőttek ennyit.

– Ez az időszak amúgy is húzós az iskolakezdés miatt. De ilyen durva még sohasem volt! – háborog Kocsis Tivadarné. – A nagyobbik fiamnak csak a füzetei több mint 9000 forintba kerültek: spirált várnak el az iskolában, nyolcat kellett venni, ezerkétszázba fájt darabja. A kicsi még alsós, nála megúsztuk háromezerből, persze nem kapott dizájnosakat, mert azok 700 forintnál kezdődnek.

Ha úgy nézem, a családi pótlék felét elvitte a füzetvásárlás. 

Ja, és szeptemberben családi sem lesz, mert augusztus végén kifizették, majd’agyvérzést kaptam, mert tele volt a Facebook a fideszes képviselőnk posztjával, hogy a kormány megvédi a családokat, ezért dupla családit adnak augusztusban. Arról persze kussolt, hogy szeptemberben egy kanyi vasat sem kapunk!

(Nem csak Kocsis Tivadarné érzi azt, hogy az idén különösen sokba kerül megtölteni az iskolatáskát: a Publicus Intézet felmérése szerint a kérdezettek több mint ötöde csak nagy nehézségek árán tudja beszerezni a gyerekeknek az összes szükséges eszközt, a szülők 4 százaléka pedig kölcsönre vagy a tágabb család segítségére szorul. Még azok szerint is drágult az iskolakezdés, akiknél nem jelent gondot a tanszerek megvásárlása.)

– A bevásárlási költségeink átlagosan negyven százalékkal nőttek 

– foglalja össze családja tapasztalatait Pataki Tamás. A Kaposvár melletti faluban élő nyugdíjas férfi állítása szerint odahaza pontos kimutatást végez minden költésükről, hiszen csak szoros ellenőrzéssel jönnek ki a nyugdíjukból. – Mi még szerencsésebbnek mondhatjuk magunkat az asszonnyal, ketten több, mint 240 ezret kapunk, ez Somogyban nem számít rossznak.

Hetente egyszer tartanak nagybevásárlást, ekkor veszik meg a hétvégi ebédre valót, persze keresik az akciókat, s ilyenkor szerzik be a szükséges vegyiárut is.

– Két éve egy hétre úgy húszezer forintból tudtunk bevásárolni, persze a napi pékáru nélkül – állítja. – Tavaly már 25 ezer felé jártunk, az év elején 30 ezernél, most 40 körül. Például a vaj, melyet, mivel a feleségem allergiás a margarinra, kénytelen vagyunk megvenni a tél óta 700 forintról 1200-ra drágult. De már parizert sem találni 1800-2000 forint alatt, jobb felvágottról pedig nem is merünk álmodni.

Az egyik kaposvári húsboltban az előző évihez képest úgy 30 százalékkal nőttek az ára. A pult mögött álló eladó szerint ez a forgalmon is meglátszik: vevő ugyan nem marad el, de kevesebbet vásárolnak az emberek.

– Aki eddig kilóra kérte a karajt, most már szeletben vásárolja, s sokszor a felvágottaknál sem dekát mondanak, hanem kérnek tíz szelet téliszalámit vagy négy szelet sonkát 

– mondja. – Csökkent a drágább húsok iránti kereslet, illetve megfigyeltük, amikor lejárat előtt akciózunk, egyre többen jönnek, van, aki tudja, mikor tesszük ki az árut, már várja, s csak akkor lép a pulthoz kérni, amikor látja, hogy ott az olcsóbb hús. Lassan átírhatnánk a mondást: nem híg a leve, hanem egyre több a vevője…

A 200-300 ezer forint bevétellel rendelkezők negyede, az ennél kevesebből élők majd 60 százaléka tart súlyos megélhetési gondtól – derül ki a Publicus Intézet kutatásából.