;

infláció;felmérés;Publicus;rezsi;

- Itt a felmérés, félnek a magyarok a téltől meg a bevásárlástól

A 200-300 ezer forint bevétellel rendelkezők negyede, az ennél kevesebből élők majd 60 százaléka tart súlyos megélhetési gondtól – derül ki a Publicus Intézet kutatásából.

Kiemelkedően magas, 34 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az árak emelkedése az elmúlt egy évben meghaladta a 30 százalékot, holott hivatalosan az általános inflációs érték júliusban „csak” 13,7 százalékos volt – derül ki a Publikus Intézet augusztus végén készült, a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint azonban reprezentatív felméréséből. Az augusztusi inflációs adat, amit ezen a héten csütörtökön közöl a KSH, minden előrejelzés szerint közelít majd a 16 százalékhoz, s ami még rosszabb, az elemzők ma már egész jövő évben sem számítanak javulásra, az árak emelkedése szerintük csak 2024-ben lassul majd. A lakosság sem bízik az ideinél sokkal jobb inflációs adatokban, bár a válaszadók azért 2022-nél valamivel jobb évben reménykednek – áll a felmérésben.

Meglepő, hogy a legkevesebb pénzből élőknél is rosszabbnak látják az inflációs helyzetet a 200-300 ezer forint közötti nettó havi jövedelemmel bírók: 42 százalékuk érzékelt 30 százaléknál magasabb pénzromlást. Vélhetően ők azok, akik a megszokott kiváló minőségű élelmiszereiket gyengébb minőségűekre kénytelenek lecserélni. A nők minden jövedelmi kategóriában nagyobbnak érzik az inflációt, többnyire ők azok, akik a konyhai alapanyagok áremelkedését napi szinten követik, de

mindenkit sokkol a kenyér majdnem 58 százalékos vagy a száraztészták 50 százalékhoz közelítő drágulása. 

Nem véletlen, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akiknek már súlyos gondot okoz a háztartásban az árak emelkedése: márciusban 34, augusztusban már a megkérdezettek 39 százaléka felelte ezt a Publicusnak. S itt már erősen kiütköznek a jövedelmi szintek közti különbségek, hiszen míg a 200-300 ezer forint közötti bevétellel rendelkezőknek csak alig a negyede, addig a 200 ezer forintnál kevesebb pénzből élők majdnem 60 százaléka számolt be súlyos nehézségekről.

A Publicus augusztus végi felmérése azt is megmutatta, hogy a rezsidíjak átalakítása az első pillanatban nagy riadalmat okozott a háztartásoknak, de az újabb és újabb részletek megjelenése augusztus végére kicsivel oldotta a félelmeket, esetleg többen felmérték: drasztikus spórolással talán limit alatt maradhatnak. Júliusban még a megkérdezettek 56 százaléka gondolta, hogy háztartása fogyasztása meghaladja a támogatott mértéket, augusztus végére 43 százalékra csökkent ez az arány.

A túlfogyasztók majdnem fele saját becslés alapján legfeljebb 20 százalékkal lépi túl a kedvezményes határt. A gáznál a válaszadók ötöde, villanynál a 14 százaléka több mint 50 százalékkal használ többet. Ezekkel az adatokkal magyarázható, hogy most az átlagnál többet fogyasztó válaszadók 67 százaléka úgy véli, kis nehézségek árán ki tudja majd fizetni a magasabb rezsiszámlákat, s csak 27 százalékuk tart attól, hogy ez komoly nehézséget jelent számára. Az ellenzéki szavazók közül jóval többen félnek ettől.

Nagyjából ugyanannyian felelték azt, hogy kevéssel ugyan, de még tudnak csökkenteni az energiafogyasztásukon, mint ahányan már eddig is takarékoskodtak, de minden korosztályban minimális – tíz százalék alatti – azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják a gáz- és áramfogyasztásuk jelentős csökkentését. Nagyjából ennyien pedig már léptek és megvalósítottak valamilyen energiafelhasználást csökkentő beruházást, 16 százalék tervez ilyet, de a többségnek nincs rá pénze – mutat rá a Publicus felmérése.

Még nem féltik az állásukat az emberek

A kormány egyre gyakrabban áll elő a recesszió rémével, amely rengeteg munkahely megszűnésével járhat együtt. A kilátások a jegybank szerint sem jók, júliusban és augusztusban gyakorlatilag megállt a gazdaság növekedése, ami átírhatja a mostani foglalkoztatási helyzetet. Ugyanakkor a megkérdezettek majdnem fele most még azt felelte a Publicus kérdésére, hogy munkaerőhiány van a munkahelyén. Csaknem ennyien gondolják úgy, hogy létszámbővítést tervez a munkáltatójuk, de nem tudni, mi történik egy nagyobb visszaesés hatására. Elbocsájtásokra a dolgozók háromnegyede nem számít, de a fővárosiak pesszimistábbak.

Tíz százalék alatti azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják a gáz- és áramfogyasztásuk jelentős csökkentését.

6-7 köbkilométer az éves deficit. Ez nagyjából annyi, mintha a Balatont évente háromszor lecsapolnánk – mondja Kajner Péter, a WWF szakértője, aki a vízgazdálkodást teljes újragondolását sürgeti.