- Még életbe sem lépett, de már összeomlott az Orbán-kormány 2023-as költségvetése

Már most alapos kiigazításra szorul a megváltozott gazdasági körülmények miatt az alig két hónapja elfogadott jövő évi költségvetés. Ugyanis a tervezett és a valóságos infláció között hatalmas eltérés várható: a büdzsében a kormány idénre 8,9, jövőre pedig már csak 5,2 százalékos pénzromlással számolt, ezzel szemben mindkét évben várhatóan 13-14 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Ilyen mértékű makrogazdasági tervezési hiba önmagában indokolná a teljes költségvetés módosítását. 

A kormány azzal számolt, hogy a gazdaság az idén 4,7 százalékkal nő, 2023-ban pedig további 4,1 százalékos bővülés jöhet. Az idén az első félévben még 7,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ám a harmadik és a negyedik negyedévben az MNB becslése szerint már 0,4 százalékra lassul, a jövőre várt 4,1 százalékkal szemben jó, ha 1 százalékkal nő a gazdaság. Ha csak a bevételi oldalt nézzük is, több száz vagy akár ezer milliárdos inflációs bevétele lesz jövőre az államnak, amelyhez a kormány – nem számítva anti-jogállami hókuszpókuszokkal, rendkívüli jogrendekkel megtámogatott rendeleti kormányzást – nem is nyúlhatna.

Az infláció terven felüli, durva elszállása igazán a kiadási oldalon végez pusztítást, ugyanis azt öt százalékos inflációval tervezték. Mint az a Népszava számításaiból kiderül, 13 százalékos inflációval számolva, 2022-es kiadási tervhez képest ráértékén 13,5 százalékos kiadáscsökkenést szenved el a rendvédelem, de az oktatásé és az egészségügyé is kevesebbet ér a tervezett összegeknél.

Az egészségügyre az elfogadott költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán – ami csak négy százalékos növekedést jelent -, vagyis már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek. Az oktatásra szánt közel 2400 milliárd forint még kilenc százalékos nominális növekedést jelent, ez az öt százalékos inflációval még négy százalékos reálértéknövekedést jelentett volna – de 13 százalékos drágulás mellett ez már négy százalékos reálértékcsökkenés jelent az oktatási kiadásokban. A kormány saját hatáskörében az oktatásra, az egészségügyre szánt kiadásokat nem tudja érdemeben megemelni, enélkül viszont két kiemelten fontos ágazat finanszírozási válságba kerülne.

Ugyanakkor látható, hogy vannak olyan területek, amelyekre jövőre így is lényegesen több pénz jut mint az idén: a honvédelmi kiadások 1375 milliárd forintra emelkednek, ez nominális 51 százalékos növekedés, amely még 13 százalékos infláció mellett is 38 százalékos reálértéknövekedést jelent. A kormány jelenleg nagy mennyiségű és értékű fegyverrendszer-beszerzéseket folytat, jövőre légvédelmi rakéta-rendszert, helikoptereket, szállító-repülőgépeket páncélozott harcjárműveket szerez be, ám a forint értékvesztése miatt vélhetően vagy a kifizetések átütemezésre, vagy még további kiadásnövelésre lesz szükség. Szintén jelentősen nő az államadósság-kezelés költsége, itt nominálisan 49 százalékos növekedéssel számoltak, ami a kamatok emelkedése és a forint gyengülése miatt indokolt volt. Szintén jelentősen emelkednek a szociális kiadások, ám a részletekből kiderül, hogy ez szinte kizárólag az energiatámogatásoknak köszönhető, ezek nélkül szociális kiadások reálértéke is csökken.

A költségvetési tervekből kiderül, hogy nyugdíjkiadásokra jövőre közel 4900 milliárdot szán a költségvetés, ami még 13 százalékos inflációval számolva is szerény reál-értéknövekedést jelent. A 2023-as büdzsé számol a 13. havi nyugdíj kifizetésével, de csak öt százalékos januári nyugdíjemeléssel kalkulál. Ennél biztosan magasabb emeléssel indítja az évet a kormány, amely ennek mértékét saját hatáskörben is megemelheti, ráadásul a nyugdíjkiadás felülről nyitott költségvetési előirányzat – vagyis országgyűlési engedély nélkül túlléphető –, így például a tervezetnél magasabb nyugdíjemelésre akkor is sor kerülhet, ha arra nincs elég fedezet a büdzsében.