Jelentős az árnyomás a magyar gazdaságban. A KSH szerdán publikált adatai szerint a belföldi ipari termelői árak júliusban már 52,7 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban. Az ipari árak előbb utóbb megjelennek a fogyasztói árakban, ezért is fontos ez a mutató, ám a lakossági áremelkedéseket nem csak az ipar termelői ára, hanem a mezőgazdasági és a szolgáltatási árak is befolyásolják. Idén az aszály miatt mezőgazdasági termelői árak is elszálltak, így egyedül csak a szolgáltatások díjainak viszonylag visszafogott növekedése fékezi az inflációt.
A KSH szerint a ipari árak kiugró emelkedésének legfőbb oka az energiaárak emelkedése, de kisebb mértékben növelte a termelői költségeket az alapanyagok drágulása és a forint gyengülése is. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 9,1 százalékkal nőttek, vagyis ezek az adatok is megerősítik azokat a jelzéseket, hogy hazai infláció még felszálló ágban van.
A hét elején épp a magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmeztetett erre, amikor kamatemelést bejelentő sajtótájékoztatón Virág Barnabás jegybanki alelnök két kellemetlen hírt közölt: a MNB kisfrekvenciás (heti, havi) makrogazdasági adatai szerint júliusban és augusztusban gyakorlatilag megállt a gazdaság növekedése, ebben a két hónapban a GDP éves átlagban 0,4 százalékkal emelkedett. A másik rossz hír az volt, hogy az infláció legalább az év végéig emelkedni fog, s a jegybank becslése szerint augusztusban a már 15-16 százalék volt a magyar infláció, a júliusban márt 13,7 százalék után. A KSH majd csak bő egy hét múlva publikálja a hazai inflációs adatokat.
Megtette ezt viszont már az Eurostat: az eurózónában augusztusban átlagosan 9,1 százalékkal nőttek az árak, az előző hónapban mért 8,9 százalékkal szemben, vagyis mutató kis mértékben emelkedett. Az eurózónában rendkívül széles sávban szórnak az árindexek:
a legalacsonyabb inflációt, 6,5 százalékot Franciaországban mérték, a legnagyobbat pedig Észtországban, ahol 25,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak augusztusban, mint egy évvel korábban.
Az biztos, hogy augusztusban a várható 16 százalékot közelítő inflációval Magyarország még nem kerül dobogóra, ugyanis mind a három balti-országban 20 százalék feletti éves drágulást mértek.
A következő hónapok uniós inflációs folyamataitól függ, hogy megváltozik-e ez a helyzet, hiszen a hazai elemzők az év végére idehaza is 20 százalékos inflációs mutatót várnak – ez pedig az év végén már az egyik legmagasabb adat lehet az Unióban. A OTP Bank elemzői a jegybanki kamatemelés után szerdán kiadott elemzésükben is azzal számolnak, hogy az inflációs mutató az év végéig húsz százalékig fog emelkedni, és éves átlagban 13 százalék lesz a pénzromlás mértéke.
A romló inflációs kilátások miatt az OTP-nél arra számítanak, hogy a jegybank a keddi 100 bázispontos emelés után szeptemberben is hasonló mértékben emeli a kamatait, végső soron a jelenleg 11,75 százalékos kamat még az idén 15 százalékra emelkedik.
A földgázárak, a forint gyengülése az uniós megállapodás hiánya mind felfelé mutató kockázatok mind az inflációnál, mind a kamatoknál. Az elemzők szerint, ha a földgáz európai ára 300 euró felett marad megawattóránként és/vagy nem születik meg az uniós forrásokról a megállapodás, akkor a jegybank valószínűleg 2023-ben is kénytelen lesz folytatni a monetáris kondíciók szigorítását.
Az elemzők szinte naponta frissítik inflációs előrejelzéseiket, ezek alapján azt lehet mondani, hogy éves átlagban, mind idén, mind jövőre 13-14 százalékos inflációval kell számolni, 2024-ben van arra leghamarabb esély, hogy a négy százalék alá csökkenjen az infláció. Még ez sem számítana a nagyon óhajtott árstabilitásnak, ugyanis az MNB inflációs célja elvileg három százalék lenne, de a 2010-es évek második felében a jegybank felpuhított az inflációs célját, mondván, hogy plusz-mínusz egy százalékpontos eltérést a céltól még tolerál, vagyis a 2024-ben a jelenlegi várakozások szerint e jegybanki toleranciasávba csökkenhet a drágulás üteme.
Vegyes kép a beruházásokról
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2022 II. negyedében 7,8 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH. A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A meghatározó súlyú feldolgozóipari fejlesztések, valamint a lakásépítések és az ingatlanfelújítások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a kereskedelemhez kötődő beruházások visszafogták a nemzetgazdasági teljesítményt - írták.
A költségvetési megszorítások miatt költségvetési és lakossági beruházások ezekben a hónapokban drasztikus visszaesnek, egy kivétel lehet: az energia-takarékossági fejlesztések tompíthatják ezt a folyamatot. A KSH szerint vállalkozások beruházásai a második negyedben nőttek, itt az emelkedő kamatköltségek foghatják vissza az építkezéseket, ám itt is ellensúlyt képezhetnek az energetikai beruházások.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholdig elemzője szerint az állami beruházások bejelentett csökkentése csak a következő években érezteti hatását, azonban a már korábban eldöntött az állami infrastrukturális, döntően vasúti- beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak. Így a kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására idén 5,5-6 százalékra gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékos bővülést követően, azonban a számos negatív hatás miatt jövőre már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat - mondta az elemző.
