– Szeretik Horvátországot? Mármint a magyarok – emeli fel a fejét Slaven, az egyik vendég fodrászkéz alatt. Negyvenes férfi, fülig felnyírva, erősen félkész frizurával. Kérdőn néz ránk a tükörből.– Szeretjük hát! – vágjuk rá, és már sorolnánk az adriai és krkai élményeket, az ozujskót és a citromos tintahalkarikákat spenótkörettel, a kabócákat, a roncsmerülést Silónál, no meg történelmünk összefonódott, ha nem is mindig felhőtlen századait, de Slaven nem vár választ.
– Amikor Barcsra mentünk át úszni, a határon egy órán keresztül várakoztattak minket, és ez nem egyszer előfordult.
Önök minden bizonnyal rettegnek a migrációtól, de az nagyon kellemetlen, hogy emiatt mindig kiszúrnak velünk
– panaszkodik. Megadóan hallgatjuk. Sokat nem segít, amikor az erőszakos hordák rendszeres határtámadásairól szóló híreket az orbáni propagandával magyarázzuk, a horvát férfi észleléseit ez aligha változtatja meg.
A verőcei fodrászüzletben vagy tízen hallgatják a beszélgetésünket. Köztük a sarokban a főnök, akinek nincs ellenére a diskurzus. Amúgy láthatóan senkinek sem sietős. Nem időre jöttek, legtöbben a társaságot keresik. Mint általában a kisvárosban, ahol a hétfő reggel nyolc óra már tömegeket talán a jókora kávézók teraszain. Idősek kvaterkáznak a fekete fölött, és nem ünnepelnek: ez itt egy átlagos hétköznap. Kulturális különbség húsz kilométernyire a folytonosan parázsló magyar közélettől: a határtól délre kellemesen hömpölygő mediterráneum van.
A horvát bán kardlapja
Verőce, vagyis Virovitica alig több, mint húszezres város – jó esetben határátlépéssel együtt – fél órányira Barcstól. Nyolcszáz éves történelmének nagy része a Magyar Királysághoz kötődik, első írásos emléke II. András másodszülött fia, Kálmán herceg által kiadott kiváltságlevél 1234-ből. Sógora, IV. Béla király a tatárdúlás után, 1242-ben a tengeri partvidékről visszatérőben innen adta ki azt a bullát, amely a mai fővárost, Zágrábot szabad királyi várossá nyilvánította. Zsigmond magyar nemesi családoknak adta a birtokot, ahol a török betörés itt is századokra megakasztotta a fejlődést. Mária Terézia egy bolgár gyökerű családot, a később grófi rangra emelkedett Pejacsevich-éket tette meg a verőcei uradalom fejének. Kétszáz éve épült barokk-klasszicista kastélyuk városi múzeumként működik a főtéren, és a Josip Jelačić bán térre néz.
A horvátok által a függetlenségi törekvések nemzeti hőseként jegyzett névadó kiváló példa közös történelmünk eltérő megítélésére. A császári-királyi táborszernagy eminens célja volt az 1848-as szabadságharcunk leverése, ami ugyan Pákozdnál egy időre megsemmisült (pár hónappal később Mórnál revansot vett), de végül ő ünnepelhetett. Halála után néhány évvel, 1866-ban kapott lovasszobra is jelképes, kardja sokáig Magyarország felé mutatott, majd 1990 után a szerb Krajina felé irányították. Gesztust hazánk is tett később, a honvédség napját Pákozd helyett Buda ostromának emlékére állította át az Antall-kormány. Jellasics bán, ahogy mi ismerjük, a húsz kunás bankjegyen szerepelt, de hogy átkerül-e egy euróbankjegyre is, arról nincs információ. A két eurós érmén Nikola Tesla lesz, az bizonyos.
1910-ben Verőce mintegy nyolcezres lakosságának 15 százaléka vallotta magyarnak magát, ma alig 40-en, az egész megyében sem több mint kétszázan tartoznak a szórványhoz. Magyar szót így Verőcén nemigen hallani, de nem csak emiatt.
Karácsonyi István állatorvos, a Verőce-Dráva mente Megyei Magyarok Közösségének elnöke azt panaszolja, a fiatalok már egyáltalán nem beszélik a nyelvet, de még idősebbeket is tanítgatni kell a magyarra. Ő vállalja ezt a feladatot. Helyiséget heti egy alkalomra a Vöröskereszttől kapnak, itt őrzik a kultúrájukat, énekelnek, táncolnak, amit időnként a határ túloldalán, Bolhón, Vízváron, Barcson mutatnak meg testvércsoportoknak. Többek mellett Gyurokovics Tibor nyugalmazott barcsi zenepedagógussal ápolnak e téren szoros kapcsolatot.
Az elnök szerint a kuna meglehetősen stabil valuta, ezért nem sok minden fog változni januártól, az euróbevezetés nem okoz majd nagy áremelkedést. Azt inkább mostanában észlel, de hogy kinek állhat érdekében a válság fokozása, arról nem szívesen elmélkedik hangosan.
– Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy az uniótól elsősorban nem az eurót, hanem a korrupció csökkentését várnánk – összegez. Megjegyezzük, az európai integráció elmélyítését ellenzi, ha egy ország látványosan húzódozik a közös valutától – a maga pénznemében ez is beszédes lehet...
Kincstári izmusok
Andrej Plenković horvát kormányfő tavaly nyáron jelentette be: készen állnak a közös európai valuta bevezetésére. Az Európai Parlament (EP) egy évvel később, ez év július elején Strasbourgban adott zöld utat a folyamatnak. A román Siegfried Mureșan jelentéstevő úgy fogalmazott, „a horvát kormány reformjai az utóbbi években megerősítették a gazdaságot és előkészítették a terepet a horvát eurócsatlakozáshoz. Az ország, a helyi vállalatok és a lakosság, illetve a különböző gazdasági ágazatok, így a turizmus szempontjából egyértelműen jó döntés az euró bevezetése.”
Horvátország 2023. január 1-én bevezeti az eurót, Magyarországon még céldátum sincsJanuárban jön a horvát euróMargarida Marques (S&D, Portugália), a parlamenti euró-munkacsoport elnöke szerint a horvát eurózóna-csatlakozás a Brexitet követő első jelentős integrációs lépés. „Egyértelműen egységet, mélyülő integrációt és az euró globális valutaként játszott szerepének erősödését mutatja egy olyan időszakban, amikor a határ túloldalán megkérdőjelezik közös értékeinket” – fogalmazott a képviselő, utalva az uniós erősödésének közép-európai kerékkötőire. Szerinte a horvát euróbevezetés jól illusztrálja, hogy az egységes valuta olyan inspiráló és szilárd projekt, amely nagyobb fokú biztonságot és stabilitást biztosít a polgárok számára.”
A kormány szerint az euró jót tesz a turizmusnak, megszünteti az árfolyamveszteségeket, és az európai integrációt is mélyíti. De nem mindenki támogatta lelkesen az euró-bevezetést a horvát politikusok közül sem. A négy képviselőt adó Horvát Szuverenista Párt tavasszal aláírásgyűjtéssel akarta kicsikarni, hogy népszavazás döntsön az euróról.
– Ezt a messzemenőkig támogattam én is – bólogat Tomislav, a fodrászüzlet portálját támasztva az ajtóban. – A közös pénz drágulásokat fog hozni, és nem lehet tudni, hogy a kritériumok teljesítése mekkora áldozatot követel még a lakosságtól.
– Attól még nem kell felülni az euroszkeptikusoknak – replikázik Matija, aki konzervatív szavazóként bízik a kormányban. – Horvátország sikerre van ítélve, a kétezer kilométernyi tengerpartunk, és a további négyezer a szigeteknek köszönhetően magáért beszél. Ilyen természeti adottságokkal csak felfelé vezet út, ha csak el nem rontunk valamit.
Dušica ellenérzései
Az eurózóna tagságához szigorú feltételeket kell vállalni. Az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság pedig a 60-at. Két követelményt a három legnagyobb árstabilitású tagállamhoz szabtak: az infláció 1,5 százalékponttal lehet magasabb ezek átlagánál, míg a hosszú távú hitelek kamatlába 2 százalékponttal múlhatja felül a tízéves lejáratú államkötvények átlagos kamatlábát. A kormány idén 2,6 százalékos inflációval számolt, amit nemrég 3,5-re módosított. A GDP-arányos államadósság mértékét idén a 80 százalék körüli szintről két év alatt levinnék 75 százalékra: ehhez bízvást költségvetési fegyelem kell.
Az EP-jelentés kedvező tényként rögzítette: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlítottak a többi eurózónatagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején, írta a vg.hu nyáron. Ennek ellenére az EP folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy az euró bevezetése ne okozzon áremelkedést.
Augusztustól már a bérek elszámolásakor is megjelölik az összeget mindkét pénznemben, és a bankok is párhuzamosan használják mindkét valutát az ügyfelek számláin. Az üzletekben augusztustól mindkét pénznemben felírják az árakat, de Verőcén ennek jóformán csak a Tisak trafiklánc tagjaiban látjuk jelét. A piacon is párját ritkítja a kettős árazás. A kofák kedélyesen beszélgetnek a kréta árfeliratok fölött, nekik lesz csak igazán szokatlan, hogy egy kuna helyett 15 eurócent lesz az ár. Az átváltási árfolyamot 7,5345 értékben határozták meg, ami egybeesik az ERM–II. árfolyam-mechanizmusbeli középárfolyamával. Az ERM-II. lényege, hogy a csatlakozni kívánó ország valutájának árfolyama két éven keresztül legfeljebb 15 százalékot ingadozhat az euróárfolyamhoz képest.
880 millió kuna
44 milliárd forint – ennyibe kerül az átállás az euróra Horvátországban. Több mint egymilliárd pénzérmét és 500 millió bankjegyet kell lecserélni. A jegybank harminc évig biztosítja ezt.
Az idős asszonyok a ribarnica felé terelnek. A halas az egyetlen, ahol euróban is látunk árakat.
– Szerintem ugyanolyan lesz minden, mint most, és az árak sem változnak. A kuna és az euró árfolyama ugyanaz marad – magyarázza Ivana, az eladó, miközben egy frissen merített élőpontyot egyensúlyoz a szákban.A közeli kávézóban nyugdíjas férfitársaság pózol a fotógép láttán, információért a felszolgálókhoz irányítanak. Dušica, a kávézó eladója kapucsínókészítés közben mesél.
– Bevallom, nem nagyon foglalkoztat a téma. Valahogy úgy vagyok, mint sokan mások, és nem igazán szeretnénk változást. Az édesanyám örül az eurónak, én nem igazán. Meglátjuk, mi lesz januártól – mosolyog a fiatal pultos. Ljubica, a kolléganője határozottan elutasítóbb. – Nagyon nem örülök. A kuna jó, szeretjük, az eurót nem – térül-fordul az italhűtők között.
De vissza Slavenhez, a fodrászatba, hiszen vele eddig csak előítéleteket „cseréltünk.”
– Nem gondolok róla semmit, mert nem számít, mit gondolok. Én is csak azt tudom mondani, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy euró felrántja az árakat az üzletekben – mondja a férfi.
Akárhogy is: EU-tag szomszédaink közül 2023-tól már csak Romániában használnak nemzeti fizetőeszközt. De már ott is már megvan a tervezett csatlakozás – igaz immár a negyedik – dátuma. A volt szocialista blokk tizenegy tagja közül januártól többségben lesz azok, amelyek már teljesítették az euró bevezetésének fiskális-monetáris feltételeit. Hazánkon és Románián kívül már csak Csehország, Lengyelország, Bulgária (és nem EU-tagként Albánia) marad a zónán kívül térségi a keleti blokkból. Viszont a bolgárok a horvátokkal együtt léptek be két éve a csatlakozás előszobájába.
