Súlyos emberi jogi sértésekkel vádolja Kínát az ENSZ a régóta várt, nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében, amely szerint a kínai hatóságok emberiesség elleni bűncselekményeket követhettek el a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület tartományban – írja a BBC.
Az ENSZ-nyomozók állítása szerint olyan hiteles, kínzások tényét megerősítő bizonyítékokra bukkantak, amelyek kimeríthetik az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát. Azzal vádolták Kínát, hogy homályosan megfogalmazott nemzetbiztonsági törvényeket alkalmaz a kisebbségek – köztük elsősorban az ujgur kisebbség tagjai – jogainak korlátozására és „önkényes fogva tartási rendszereket” állít fel.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának megbízásából készített jelentés szerint a foglyokat rossz bánásmódban részesítik, adott esetben szexuális és nemi alapú erőszakot alkalmaznak velük szemben. Másokat kényszergyógykezelésnek vetnek alá, és hátrányosan megkülönböztetett családtervezési és születésszabályozási politikát folytatnak esetükben.
Kína-demokrácia: a születésszabályozás a népirtás eszköze, ha ujgurokról van szóA világszervezet jelentésében azt írja, Kínának azonnal lépéseket kell tennie, engedje szabadon az önkényesen fogva tartott embereket. Utalást tettek arra, hogy Peking egyes lépései kimeríthetik nemzetközi bűncselekmények, köztük az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát.
Bár az ENSZ állítása szerint nem tudni, hogy mennyi embert tartanak így fogva, emberi jogi szervezetek becslései szerint több mint egymillió embert tartanak fogva a hszincsiangi területeken lévő táborokban.
A mintegy 60 szervezetet képviselő Ujgur Világkongresszus üdvözölte a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és gyors nemzetközi reagálást sürgetett.
Hszincsiangban az ujgur kisebbség körülbelül 12 millió tagja él, többségük muszlim. Az ENSZ szerint azonban a nem muszlim vallású tagokat is sújthatja a térségbeli jelenség.
Amerikai és más külföldi politikusok korábban „népirtásnak” minősítették azt, amit a kínai hatóságok Hszincsiangban művelnek, ám az ENSZ tartózkodott ettől a vádtól.
Ezzel szemben Kína – amely előzetesen megtekinthette a jelentést – tagadja a visszaélésekről szóló vádakat, és azzal érvel, hogy a táborok a terrorizmus elleni küzdelmet hivatottak segíteni.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának kínai delegációja visszautasította a jelentést, amely szerinte „befeketíti és rágalmazza Kínát”, és „beavatkozik a kínai belügyekbe”.
A jelentést szerdán hozták nyilvánosságra. Szintén szerdán töltötte utolsó napját tisztségében Michelle Bachelet, az ENSZ leköszönő emberi jogi főbiztosa. Hivatala korábbi közlése szerint már egy éve folyamatban volt a hszincsiangi népirtásról szóló állítások kivizsgálása, ám a jelentés nyilvánosságra hozatalát több alkalommal is elhalasztották. Emiatt egyes nyugati emberi jogi csoportok azzal vádolták Pekinget, nyomást gyakorol a főbiztosra, hogy fedje el a jelentés súlyos megállapításait. Kína még néhány órával a publikálás előtt is nyomást gyakorolt Bacheletre annak érdekében, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. A főbiztos egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta,
óriási nyomás alatt állt amiatt, hogy nyilvánosságra hozza-e vagy sem a jelentést.
A jelentés miatt Kínával folytatott párbeszéd ténye nem jelenti azt, hogy „szemet huny” annak tartalma felett.
A BBC emlékeztet arra, hogy az idén olyan kiszivárgott dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek az ujgur kisebbség tagjaival szemben a táborokban elkövetett tömeges nemi erőszakot, szexuális visszaéléseket és kínzást tártak fel. A közösség tagjai elleni visszaéléseket elrendelő parancsok végigfutnak a kínai vezetésen, egészen Hszi Csin-ping kínai elnökig elérnek.
Kína olcsón megússza az ujgur népirtástNépirtással vádolták meg Kínát