„Magyarország területének jelentős részén súlyos, vagy nagyfokú aszály alakult ki, az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága június végére elérte a 230 000 hektárt” – írta csütörtöki közleményében az Agrárminisztérium. Csak viszonyításul: Magyarország összes mezőgazdasági területe több mint 5 millió hektárt tesz ki, vagyis ennek már majd 5 százalékáról jelentettek aszálykárt. A szaktárca szerint az eddigi aszálybejelentések nyolcvan százaléka az őszi vetésű kalászosokra – többek között őszi búzára, árpára – vonatkozik és Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódik. (Az állam fizet majd kártérítést a gazdáknak, de azt, hogy mikor és mennyit, még nem tudni.) Katasztrofális terméskiesésről beszélt beszélt Nagy István agrárminiszter is.
Némiképp árnyalta viszont a képet Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Mint azt lapunknak elmondta, a terméskiesést nehéz megjósolni, és az sem mindegy, melyik gazda mihez viszonyít. Ezzel együtt – szögezte le – az tény, hogy átlaghozam jócskán a tavalyi alatt lesz. Példaként azt említette: búza tavaly összesen 5,5 millió tonna termett Magyarországon, idén 4,5 millió tonna lehet. Ehhez azonban nem árt tudni – magyarázta Csősz Tibor –, hogy a magyarországi élelmiszer-előállításhoz felhasznált búza évi körülbelül 2 millió tonna. Élelmezésre tehát elég lesz, nyugtatott meg mindenkit. Az állatoknak is enni kell, azaz a takarmányozáson nem lehet spórolni, ám exportra – ahol 1,5 millió tonna szokott lenni az átlag – nem jut majd annyi, mint korábban. Itt érdemes azonban megjegyezni: az export most a kabineten is múlik. Az Orbán-kormány még márciusban bevezette, hogy előre be kell jelenteni, ha valaki búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót exportálna, mert az állam elővásárlási jogra tarthat igényt. Lapunk május közepén megkérdezte a kormányt élt-e már az állam az elővásárlási jogával, akkor azt válaszolták, hogy addig erre nem volt rá szükség Most újból megkérdeztük ezt, de nem válaszoltak.
Az aszály- és a csapadékhiány mértékéről megkérdeztük Kovács Attila meteorológust, viharjelző és agrometeorológiai szakértőt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársát, aki elöljáróban azzal kezdte: többféle aszályról beszélhetünk. A meteorológiai aszály az, amikor hosszú ideig kevesebb a csapadék, mint egy adott hely átlaga. A hidrológiai aszály ennek, vagy a mértéktelen vízhasználatnak a következménye, azaz amikor a természetes forrásokból származó vízkészletek a normális szint alá esnek. Mezőgazdasági aszály pedig a növénytermesztés szükségleteinek szempontjából vizsgálja a kérdést, más szóval csapadéknak akkor kellene hullani, amikor egy adott növénynek éppen szüksége van rá.
– Az átlagember biztosan nem így érzi, de a több, mint 100 éve rendszeresen feljegyzett számok nem hazudnak: az évi átlagos csapadékmennyiség megfelel a korábbiaknak. Az más kérdés, hogy nem a megfelelő időben hullik le, amikor pedig végre esik, akkor felhőszakadásszerűen zuhog
– fogalmazott a szakértő. Mint mondta, most a Szeged-Gyöngyös vonaltól keletre a legrosszabb a helyzet. A felső egy méteres földrétegből keleten 110-130 milliméter, a Dunántúlon is egyre többfelé majdnem ugyanennyi hiányzik a telítettséghez képest.
A mezőgazdasági aszály a Békés megyei Gyomaendrőd környékén a legsúlyosabb, ahol a nappali hőmérséklet napok óta a 40 Celsius fokot közelíti. A környéken június végéig átlagosan 258 milliméter csapadék hull, idén eddig viszont csak 84,1 milliméter esett.
Idén májusban a csapadék országos területi átlagértéke 29 milliméter volt, fele az elmúlt 30 év május havi átlagértékének – közölte kérdésünkre az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Mint írták, a mostani helyzet jórészt az elmúlt egy év csapadékhiányának az eredménye.
– Mindennek pedig az a következménye, hogy a talajban nincs tartalékvíz abban a zónában, ahonnan a növények felvehetnék
– magyarázta Sipos József Csongrád-Csanád megyei növényorvos. Kutatások szerint 2040-re Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megye úgynevezett arid sztyeppés, azaz víztelen, terméketlen területté válik. A megoldás szerinte az, hogy meg kell tanulni alkalmazkodni az aszályos időszakokhoz, másféle növényeket kell majd termeszteni, mint korábban. Elsősorban pedig óvni kell a vizet, tanácsolta a hódmezővásárhelyi egyetemi karon oktató agrárszakember. Ezt a saját kiskertünkben is megtehetjük például úgy, hogy mulccsal, növényi maradékkal fedjük a talajt, így védve a párologtatástól.
