– Ebből a búzából ilyenkor már nem lenne szabad kilátszódni az őznek. Nézze meg, mag csak a kalász alsó részén van, a fölső ocsú – morzsolgatja a tenyerében árválkodó néhány szemet az Agro-Gárda Zrt. elnöke, Ribárszki István.
A Csongrád-Csanád megyei Eperjesen ezer hektáron termelő cég földjein többek között búzát, árpát, napraforgót, kukoricát vetettek. A falun túl eső földön nem hogy az őz, talán a nyúl sem tud idén biztonságosan elrejtőzni: a növények nem nőnek, eső után áhítoznak. A kukorica derékig sem ér, mutatja az autóból, a levele – így mondják – furulyázik, azaz szinte hengerré sodródik, hogy óvja önmagát a párologtatástól.
Eperjes hazánknak éppen azon a táján helyezkedik el, amelyet legjobban sújt a forróság és a csapadékhiány. Az eső eloszlása kaotikus, míg a dunántúli gazdatársai a napokban 78 milliméterrel büszkélkedtek, Eperjes 1 millimétert kapott, mondja Ribárszki István. Pontos feljegyzései vannak: január 1-től 78 milliméter csapadékot mért, ennek közel háromszorosa hiányzik a talajból. Azt hitték, az előző esztendőknél rosszabb már nem történhet, de csalódniuk kellett. Két éve a belvíz szinte ellehetetlenítette a területeiken a gazdálkodást. Tavaly elmaradt az őszi és a téli csapadék, néhány területükön olyan kötött volt a talaj, hogy elgörbült az eke. Saját termést még nem vágtak idén, így becsülni is nehéz, mekkora lesz a terméskiesés, de úgy véli, mindent figyelembe véve és átlagot számítva
hektáronkénti 2,5 tonnás üzemi eredményt lehet majd elérni. A szokásos ennek duplája volna.
A sovány termést jól mutatja, hogy a kombájn, ahol dolgozik, szinte szaladva megy, szalma is alig marad a gép mögött, ezen a nyáron nem biztos, hogy érdemes bálázni, látjuk egy másik területen.
Régen is előfordult, hogy több mint száz napon át nem esett, de akkoriban volt tartalék a talajban. Ez most nem jellemző.
Annyi a szerencséjük, hogy néhány parcellán megvan a lehetőségük az öntözésre, a szórófejek szinte éjjel-nappal mennek. Arra kérdésre egyelőre nem tud válaszolni, hogy mennyivel fognak növekedni a költségeik. Példaként a villamos-energia árát hozta fel. Ennek a tavalyi kilowattonkénti ára 20 forintról 80-ra nőtt, de már annak is örülnének, ha a következő szerződést 120 forintos árral sikerül megkötni.
Most a kombájn a benzineskanna
Nincs elég bajunk az aszállyal, még a tankolás miatt is órákat kell fölöslegesen úton lenni – panaszolja az okányi gazdálkodó, Fazekas Sándor a traktorja mellett állva a Békés megyei Sarkad benzinkútjánál. Az üzemanyag-ársapka szabályozás értelmében a kedvezményes árú, 480 forintos gázolajat csak a töltőállomáson kapják meg. Ha kivitetnék a telephelyükre, ahogy máskor, úgy a piaci,mintegy 840 forintos tarifát kellene fizetni. Más termelő úgy oldja meg, hogy naponta legalább egyszer beküldi a 700 literes üzemanyagtartállyal bíró kombájnját a közeli város kútjára, otthon átfejtik a naftát a 25 köbméter befogadására alkalmas tartályba. Vagyis a kombájnt használják afféle óriáskannaként, üzemanyagszállítóként.
