Az egyelőre még csak a szópárbaj szintjén álló friss nézeteltérés akár kereskedelmi háborúba is torkollhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.
A westminsteri parlamentben Liz Truss külügyminiszter terjesztette elő az úgynevezett északír protokoll módosítására vonatkozó elképzelést, amely négy területet érint, a vám- és élelmiszerbiztonsági ellenőrzést, az EU szabályozások alkalmazását, az értéktöbbletadóra vonatkozó változásokat és az Európai Bíróság szerepének visszaszorítását célzó örökzöld tervet.
Mint arról lapunk többször is írt, a Brexit-deal időzített bombának bizonyuló részeként Észak-Írország tagja maradt az egységes piacnak, mert csak így lehetett megakadályozni, hogy az Ír-sziget két része között fizikai valóságban létező választóvonal jöjjön létre. Így viszont a Nagy-Britanniából Ulsterbe érkező termékeket kellett hasonló kontroll alá helyezni, mint az EU-ba irányulókat, az Ír-tengert tekintve határnak.
Bár az áruszállításoknál a Brexit-törvény életbe lépése óta folyamatosan kisebb-nagyobb adminisztrációs könnyítések érvényesültek, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) számára a rendezés elfogadhatatlan volt. Hogy a brit kormányra nyomást gyakoroljanak, a koronahű erők lehetetlenné tették mind az északír parlament, mind a hatalommegosztáson alapuló autonóm kormány létrejöttét a májusi választás után, melyből első ízben a republikánus (ír nacionalista) Sinn Féin került ki legnagyobb pártként. A DUP első reakciójaként most "fontos lépésnek" nevezte a londoni törvényjavaslatot, amelynek jegyében egy "zöld" és egy "piros" folyosó jönne létre a kereskedelemben. A Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező és ott is maradó termékeket az első kategóriába sorolnák, minimális papírmunkával, ellenőrzés nélkül, míg az Ír Köztársaságba, illetve Európába szánt árucikkeket továbbra is az északír kikötőkben vetnék alá a szükséges ellenőrzéseknek. London a Brexit-törvény egyoldalú módosításával el szeretné érni, hogy Észak-Írország hasonló adókedvezményeket élvezzen, mint az Egyesült Királyság többi része, illetve az EU-val keletkező vitás ügyekben ne az Európai Bíróság, hanem egy független grémium dönthessen.
Míg Boris Johnson a törvénymódosítást "a békefolyamat szempontjából létfontosságúnak, a változásokat pedig viszonylag triviálisnak" minősítette, Dublin nyomban "új mélypontnak" nevezte azokat. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság elnökhelyettese pedig nem hagyott kétséget a várható válaszlépések felől. Elsőként a szigetország ellen 2021. márciusában elindított szabálysértési eljárás folytatása merül fel. A retorziók közé tartozhat, hogy Brüsszel kereskedelmi vámokat vethet ki bizonyos brit termékekre, megvonhatja a londoni Citytől az európai piacokkal egyenértékű státusát és hivatalosan is véget vethet az Egyesült Királyság részvételének a Horizon kutatási programban. Boris Johnson a visszavágásokat meg sem várva "abszurdnak és durva, durva túlreagálásnak" nevezte a "törvénytervezettel szembeni drákói szigorúságú akciókat". Az északír protokoll újratárgyalása közben változatlanul terítéken van a két fél között.
Johnson keresi a kompromisszumotHáborognak az északír unionisták, egymásnak ugrasztják a Johnson-kormányt és az Európai Uniót