;

Háború és béke;Tolsztoj;Gy. Horváth László;

- Lev Tolsztoj orosz hadserege a mai ukrán hadseregnek felel meg

A hírek szerint az ukrán oktatási kormányzat kiveszi a tantervből Lev Tolsztoj hatalmas művét, a Háború és békét, mivel az – úgymond – az orosz hadsereget dicséri. Ennek kapcsán kérdezzük a regény új magyar fordításának készítőjét, Gy. Horváth Lászlót.

Nem is gondoltuk, hogy már régóta és teljes intenzitással ilyen veszélyes sugallatokat rejtő alkotással foglalkozik… De félre az iróniával: tényleg dicséri-e Tolsztoj az orosz hadsereget? Az a had valóban előképe ennek a mainak?

Az orosz hadsereg ott nem támad, hanem védekezik. Ott Oroszország a megtámadott fél. Ott a franciák fosztják ki Moszkvát, hurcolják, majd hányják el hanyatt-homlok menekülve az ősi főváros kulturális és anyagi javait. Ott egy honvédő hadsereg parasztkatonái állnak helyt, és hullnak el ezerszám Borogyinónál. Ma Ukrajna van ebben a helyzetben. Ebben a képletben Tolsztoj orosz hadserege a mai ukrán hadseregnek felel meg.

Lehet a Háború és békének olyan vetülete, olyan olvasata, mely sértheti a mai ukrán befogadók érzéseit? Egyáltalán létezhet-e a mű cselekményének, világképének olyan meghosszabbítása, amelyik Vlagyimir Putyin és köre rémtetteihez vezethet?

Tolsztoj a maga determinista történelemszemléletével megvetően tekint a „nagy emberekre” és az őket dicsőítőkre. Napóleon és Sándor cár másra sem képes, mint fiaskókra. Hadvezéreik szinte egytől egyig szánalmas alakok. Kutuzov azzal emelkedik ki közülük, hogy meghallja az idők szavát, a nép szavát, és türelmesen kivárja, míg kiebrudalhatja az agresszort a határon túlra. Kutuzov akkor válik feleslegessé, amikor ellenzi, hogy Sándor tovább űzze az ellenséget Párizsig, ahelyett, hogy az elpusztított ország újjáépítésén kezdene gondolkodni. Intő példa lehet.

Tudna védőbeszédet tartani Tolsztoj ügyében az orosz agresszió által „megalázottak és megszomorítottak” sokaságának?

A szerencsétlen, sokat szenvedő ukrán népnek most nyilván nem az a legfőbb gondja, hogy olvasson-e Tolsztojt vagy sem. De ha vége lesz ennek a borzalomnak, és mégis kezébe veszi a Háború és békét, látni fogja, hogy ez a regény – a világirodalom egyik legnagyobb, ha ugyan nem a legnagyobb regénye – most éppenséggel pont róla szól. Egy nép gyötrelmeiről, helytállásáról és végső diadaláról. Nincs benne semmi nacionalizmus, semmi gyűlölködés. Ember- és életszeretet van benne. Tolsztoj irtózott a háborútól.

Bagossy Júlia, lapunk rendszeres szerzője is díjat kapott a X. Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztiválon, ahol a legjobb 30 év alatti rendezőnek járó – Budapest Főváros díját vehette át A kutyák nem esznek füvet című alkotásáért.