Negyedével kevesebb, mindössze 4 528 új lakás épült meg az idei év első három hónapjában, de több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ilyenkor. Az egyszerű bejelentések alapján építendő lakásokkal együtt így 15 százalékkal több, összesen 8001 lakóingatlan építése kapott zöld utat a KSH adatai szerint.
Az újonnan elkészült lakások száma a korábbi évekétől még kevésbé tér el, hiszen 2019-ben 3700, 2020-ban 4800 lakás épült meg az első három hónapban. Tavaly év elején ugyanakkor - a 2020-ról átcsúszó beruházásoknak köszönhetően - jelentősen megugrott az átadások száma, így az akkor elkészült 6200 lakáshoz képest az idei eredmények már jelentős visszaesést mutatnak. Minden településtípuson kevesebb lakást adtak át: a fővárosban 9,9, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35 százalékos volt a visszaesés.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) szerint nagy szükség van a jelenlegi otthonteremtési támogatásokra, hiszen a friss számokból jól látszik az ágazat megtorpanása. A hatályos szabályok szerint azonban a támogatások több eleme – az otthonfelújítási támogatás, az áfakedvezmények, a falusi csok, az illetékmentesség - az év végén kifut. Az egyesület azt reméli, az új kormány fenntartja a támogatásokat, hiszen e források nélkül jelentősen csökkenne a lakások iránti kereslet. Az energia- és építőanyagárak drasztikusan növekedtek, a szakemberhiány is drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a felújítások jelenlegi szintje nem tartható fenn. Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és meg is tartsa (ez legalább évi 40 ezer lakás megépítését jelentené), mind az 5 százalékos újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága szükséges – szögezte le a TLE. Emellett egy 15 évre szóló lakásprogram kidolgozását is javasolják, amely tartalmazná a lakásépítési, -felújítási célszámokat, a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Az újépítésű lakásokra a drágulás ellenére a vásárlók részéről is jelentős az igény: az ingatlan.com statisztikái szerint az első négy hónapban a kereslet ugyan 18 százalékkal elmarad a tavalyitól, de 11 százalékkal volt magasabb, mint a járvány előtt, 2019 első hónapjaiban. Ötéves távlatban a második legerősebb évkezdetről beszélhetünk – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte a kínálati oldalnak a tavaly ősszel indított zöld otthon program nagy lendületet adott, így idén áprilisban 3 százalékkal szélesebb volt az új lakások választéka, mint egy éve, és országszerte több mint 8 ezer új lakást kínáltak eladásra. Soha annyi településen nem hirdettek eladásra új lakóingatlanokat, mint most: harmaduk Budapesten, negyedük Pest megyében, további negyedük a kisebb településeken található. Balogh László megjegyezte: a zöld otthon program kerete lényegében kimerült, de támaszt adhat a piacnak egy újabb, állami vagy jegybanki program. Ebből a szempontból kedvező, hogy a Magyar Nemzeti Bank nemrég nyitottságát fejezte ki a zöld otthon program folytatása iránt. Felgyorsíthatja az átadásokat az is, hogy júliustól csak a legalább BB energetikai kategóriájú lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt, így azoknak, akik még csak CC-s besorolású ingatlant építenek, addig el kell készülniük.
Tovább drágultak az újépítésű lakások
A keresletbővülés és a költségek növekedése miatt az új lakások ára is jelentősen nőtt. Budapesten április végén tavalyhoz képest 20 százalékkal drágábban, 1,1 millió forintos négyzetméteráron kínálták az újépítésű lakásokat. Az I. és XII. kerületben 2 millió forint fölé ugrottak a négyzetméterárak, míg a legolcsóbb XVIII., XX., XXIII. kerületekben 813-828 ezer forint a négyzetméterár. A megyeszékhelyeken 29 százalékkal 755 ezer forintra nőtt az átlagár. Debrecenben 890 ezer, Pécsett 885 ezer, Veszprémben 874 ezer, Győrben 806 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Az olcsóbb Szolnokon, Nyíregyházán és Békéscsabán 600 ezer forint alatt maradnak az árak.
Egyre nagyobb az igény a támogatott hitelekre
Az emelkedő kamatok miatt elfordult a lakosság a piaci lakáshitelektől. Márciusban a bankok minden idők második legnagyobb lakáshitelösszegét helyezték ki, de a 135,7 milliárd forint közel felét államilag támogatott konstrukcióban, például az időközben felfüggesztett zöld hitel program keretében folyósították. A money.hu összegfoglalója szerint februárban a folyósítások 38, egy éve 18 százalékát adták csak támogatott konstrukcióban a bankok. Mindez az ütemes kamatemelkedésnek köszönhető. Tavaly márciusban egy piaci hitel még sok tekintetben vonzóbb volt, mint egy támogatott konstrukció, hiszen az akkori, átlagosan 3,73 százalékos piaci kamat nem sokkal volt magasabb a támogatott hitelek kamatánál, viszont lényegesen kevesebb bürokráciát jelentett. A folyósított piaci hitelek átlagkamata most viszont már 5,26 százalék, vagyis az egy évvel ezelőtti helyzethez képest most jó másfél százalékkal drágábban lehetett piaci hitelt igényelni. Ezzel számolva egy 20 évre felvett 20 millió forintos piaci hitel 134 800 forintos törlesztőrészlete közel 14 százalékkal, 17 ezer forinttal magasabb, mint a támogatott hitelek 3,68 százalékos átlagkamatával, a visszafizetendő összeg pedig 4 millió forinttal több, 32,3 millió forint.
