Bevándorlók helyett magyar gyerekeket – a kormánynak régóta minden pénzt megér, hogy különféle támogatásokkal ösztönözze a családokat gyerekvállalásra. Miközben minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, és többük szüleit a folyamatos harci kampány üldözte el. A népesedéspolitika iránya és hangneme aligha fog változni. „A demográfiai fordulat érdekében szeretne lépni a kormány, ugyanazon az úton halad tovább, amelyen eddig” – jelentette ki miniszterelnök a választás után, a Karmelita kolostorban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor hozzátette, tervezi a családtámogatási rendszer kibővítését, ám az még elemzést igényel, hogy erre a jelenlegi európai gazdasági helyzet mikor teremt lehetőséget. Arról nem beszélt, hogy elbizonytalanodott volna az alapvetően pénzügyi eszközökre alapozó intézkedések hatékonyságában és igazságosságában, vagy hogy tervezi-e a családi pótlék sokak által várt emelését, esetleg szakértőket is megkérdez arról, hogyan lehetne egy mindenki számára hatékony rendszert kialakítani. Amíg a kormányfő biztos abban, hogy megfelelő utat jelöltek ki a népességszám növeléséhez, a demográfiai problémák megoldásához, a téma szakemberei nincsenek erről meggyőződve.
Kipukkadt a buborék?
Kapitány Balázs demográfus még februárban jelezte közösségi oldalán, hogy idén januárban összesen 6602 gyermek született, és ez nagyon alacsony érték. Egy hónap alatt hétezernél kevesebb gyermek igen ritkán születik Magyarországon. Januárban az elmúlt évtizedekben soha nem esett 7000 alá a születésszám, a rövid februárban előfordult alacsony érték. Mindez 10 százalékos csökkenés a tavalyi, 19 százalékos a két évvel ezelőtti januárhoz viszonyítva. Magyarázatként azt írta, a januárban születettek 2021 tavaszán fogantak, amikor a koronavírus talán legsúlyosabb hulláma pusztított, ami indokolhatja a visszaesést. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a következő hónapok születésszámai érdemi javulást mutatnak-e majd, vagy esetleg a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék kipukkadásának első jelei figyelhetőek-e meg az új adatokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időközben közzétette a februári adatokat is, miszerint 6068 gyermek született az év második hónapjában, míg tavaly februárban 7161, 2020-ban 7060. Ez ezer körüli visszaesés a születésszámban.
Szabó-Morvai Ágnes a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tudományos főmunkatársa szerint a termékenységi politikák kétféleképpen növelik, vagy növelhetik a születések számát. Az egyik csoportba azok a párok tartoznak, akik az intézkedés hatására az eredetileg tervezettnél több gyermeket vállalnak. Ez egy hosszú távon is érezhető, a népességszámot ténylegesen növelő eredmény. Mások ugyanannyi gyermeket vállalnak, mint amennyit az intézkedések bevezetése nélkül is terveztek, de előbbre hozzák a családbővítést, hogy hamarabb részesüljenek a támogatásból. Ez pedig csak átmeneti növekedést jelent, ami később automatikus csökkenést eredményez. Ezek a gyerekek ugyanis abból az időszakból hiányoznak majd, amelyben egyébként, az intézkedés nélkül megszülettek volna. „Azt, hogy egy szakpolitikai döntés hatására az 1-es vagy a 2-es forgatókönyv valósul-e meg nagyobb arányban a családokban, nagyon nehéz mérni, és még nehezebb befolyásolni” – magyarázta a szakember.
Félelemmel beoltva
Tóth G. Csaba közgazdász demográfus, aki szintén a KRTK tudományos munkatársa, optimista. Szerinte jelentős javulás ugyan egyelőre nincs, de a januári, februári adatok részben a tavaly elindult oltási program hatására lettek ilyen rosszak, legalábbis ez látszik a heti adatokból. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kicsit kedvezőbb mutató alapján még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az oltások számának megugrása hozzájárulhatott a születések számának év eleji visszaeséséhez. A vakcina miatt sokan halasztották el a gyermekvállalást. Hogy ez áll-e a háttérben, vagy valami másról van szó, csak később derül ki – tette hozzá. – Tény, hogy most minden országban kevesebb gyermek születik, de úgy tűnik, nálunk az átlagnál jelentősebb a csökkenés.
Azt sem szabad azonban elfelejteni szerinte, hogy nálunk előbb kezdődött az oltási program, mint máshol. Ha a következő hónapokban lassan korrigálódnak az adatok, a többi országban pedig lesz egy hasonló méretű visszaesés, akkor bizonyosan az oltási program hatásával állunk szemben. Ha nem, akkor az történik, amit Kapitány Balázs is felvetett, és a népesedéspolitikai intézkedések hatásai csökkennek.
A családtámogatási intézkedések az első gyermekhez hozták meg a kedvet, illetve azok, akik egyébként kettőt szerettek volna, a több gyermekhez kötött támogatások miatt harmadikat is vállalnak. Így véli Szabó-Morvai Ágnes. Ahhoz viszont, hogy a harmadik gyerek megszülessen, előbb a másodiknak kell érkeznie, és ebben viszont csökkenés látszik. A jelenleg látható tendenciák alapján nem valószínű tehát, hogy a jövőben több nagycsalád lesz.
Kivándorló-magzatok
Megjegyezte, hogy világszinten kiemelkedő a magyar kormány GDP-arányos, termékenységpolitikára fordított büdzséje. De azt látni, hogy ez egyrészt nagyon költséges, másrészt vannak más eszközök is a pénzbeli támogatásokon kívül, amelyekkel javítani lehetne a demográfiai helyzetet. Sokkal több nő vállalna gyermeket, mondta, ha utána könnyen visszatérhetne a munkaerőpiacra. Ebben ugyan sok előrelépés történt, de maradt jócskán javítanivaló. „Összeszámolta-e már valaki, hogy hány nap szabadság kellene évente ahhoz, hogy valamennyi tavaszi-, nyári-, őszi- és téli szünetet, tanításmentes napot és egyebeket egy család nagyi- és bébiszitter nélkül képes legyen megoldani?” – tette fel a kérdést. Sokat javítana az is, ha az apákat arra ösztönöznék, valamennyi időt, például a második vagy harmadik félévet ők tölthessék otthon a gyermekkel. Van olyan ország, ahol ezt úgy oldják meg, hogy a gyermekgondozási juttatás egy részéhez csak akkor jut hozzá a család, ha az apa veszi igénybe. A demográfiai helyzetet nemcsak a születések, hanem a ki- és bevándorlás is befolyásolhatja. Például az ország vonzóvá tétele, ahonnan nem kell senkinek elmenni, vagy ahova nyugatról is érdemes hazamenni.
Az is kérdés, hogyan lehet befolyásolni egy párt abban, hány gyereket vállaljon. Szerinte azt, hogy mennyi lenne az ideális gyermekszám, sok oldalról meg lehet közelíteni. A meglévő népesség fenntartásához minden nőnek átlagosan 2,1 gyermeket kellene szülni, ezt nevezik a teljes termékenységi arányszámnak, magyarázta Szabó-Morvai. Ettől a mutatótól a legtöbb fejlett társadalom elmarad, és nem tűnik úgy, hogy bármelyik megtalálta volna a biztos módszert a megoldáshoz.
Sok pénzt ért a lagzi
Decemberben jelent meg a Demográfiai portré 2021, amiben Kapitány Balázs, és Spéder Zsolt, a téma elismert szakértői a Gyermekvállalás fejezetet jegyzik. Ebben azt írják, nem tűnik túlzásnak az a következtetés, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseinek hatása a korábbi évek születésszám-stagnálása és az enyhe csökkenés után a jelentősebb születésszám-növekedés 2019 decemberétől. Ezt a pozitív folyamatot azonban megtörte vagy legalábbis megakasztotta – ezt még nem látni pontosan – a koronavírus-járvány. 2020-ban a teljes termékenységi arányszám 1,55-re emelkedett, és így megszűnt a három éven keresztül tapasztalt, 1,49-es szinten való stagnálása. Kitértek arra is, hogy a házasodási kedv is megnövekedett, az adatok alapján, mindenféle összetett statisztikai elemzés nélkül is kijelenthető, hogy ennek oka az úgynevezett babaváró hitel volt. Mivel ezt a 10 millió forintos hitelt vagy támogatást csak házaspárok igényelhetik, a közös gyermeket tervező és vállaló párok anyagilag érdekeltté váltak abban, hogy házasságot kössenek.
Egyébként 2,1 – ennyi gyermeket kellene vállalniuk átlagosan a nőknek a népesség fenntartásához. 1964-ben a világon ez a termékenységi arányszám 5 volt, míg 2020-ra 2,4-re csökkent. És ebbe az átlagba India, Izrael és minden olyan ország benne van, ahol sok gyermeket szülnek a nők. Magyarországon 2020-ban 1,52 volt ez az arány.
