Az április 3-i választásokon 664 egyéni választókerületi jelölt verseng 106 képviselői helyért (34 független, köztük a két kaposvári – arcmás nélküli, beazonosíthatatlan jelöltet keresve sem találni). Az 1-es számú somogyi körzet az ellenzék által nyerhetők közé tartozik, miután a térség 12 éve működő képviselője, Gelencsér Attila (Fidesz–KDNP) legutóbb csak 43,69 százalékot szerzett, míg a versengő ellenzék pártjai összesen 50 százalék fölötti eredményt értek el. Az előválasztást dr. Varga István újságíró, irodalomtörténész egyetemi oktató nyerte a DK színeiben. Akkori ellenfele, Horváth Ákos (független) építőipari-ingatlanfejlesztési cégvezető, Kaposvár 2019-es ellenzéki polgármesterjelöltje támogatja a mostani ellenzéki jelöltet.
A két névrokont február 25-i határozataival vette nyilvántartásba a kaposvári helyi választási iroda. Csillag Gábor hvi-vezető jegyző kérdéseinkre azt mondta: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, akit e jogból bíróság (bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt) nem zárt ki. Jelölt az lehet, aki legalább 500 választópolgár ajánlását összegyűjti. „A fenti kritériumoknak megfelelő személy maga dönt arról, hogy indul-e jelöltként a választáson, és ha úgy döntött, hogy igen, akkor milyen kampányt folytat. A jelöltnek joga van a kampányban önmagát és az általa képviselni kívánt gondolatokat bemutatni, de ilyen tartalmú kötelezettsége nincs” – válaszolta a jegyző.
Trükközik a Fidesz: névrokonokat is bevet Kaposváron, hogy megossza a szavazatokatAz arctalan, csak a nevükkel induló jelöltek azonban mégiscsak felvetnek kérdéseket, különösképpen akkor, ha azonos nevű indulók is vannak. A választási eljárásról szóló 2013. évi törvény nem véletlenül rendelkezik arról, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A jóhiszeműség itt aligha jöhet szóba, szemben a megtévesztéssel. Aminek a lehetősége akkor zárható ki, ha a kamujelöltek személyazonosságát sikerül felfedni.
Ebben – akaratán kívül – a hvi volt az oknyomozók segítségére: a le nem adott ajánlóívekről szóló határozatok közül három lakcímmel került fel a választási oldalra. Így, földhivatali adatok alapján akadtunk Varga István nyomára, párhuzamosan a Kapos-t portállal. Szerkesztője elsőként találkozott a jelölttel Balatonfenyvesen, s közölt írást szemlátomást lecsúszott élethelyzetéről, de a fotó nem készülhetett el. A jelölt ezért beazonosíthatatlan maradt, egészen mostanáig: a férfi Varga Sándor néhai kaposvári iskolaigazgató fia.
– Nagy tisztelője voltam a hajdani iskolaigazgatónak – mondta erről Dr. Varga István ellenzéki jelölt. – A fiával is jó kapcsolatot ápoltam, de több mint 30 éve nem láttam. Sajnálom, hogy a szavazólapon találkozunk újra. Édesapja köztiszteletben álló iskolaigazgató volt, és remélem, hogy most, amikor a Fidesz aljasságára fény derült, eltűnődik mindezen, és visszalép a jelöltségtől.
„Most komolyan elfut?”
Félnapos üresjárat, szomszédokkal beszélgetés után, a következő nap ismét próbálkozunk „tetten érni” a választáson induló, mégis láthatatlan jelöltet Balatonfenyvesen. A befelé fordított számzáras lakat valószínűsíti, otthon tartózkodik, de csak negyedórás szólítgatás után csoszog ki a házból. Szakadt pizsamája zavarba ejtő, és nem csak a délutáni óra okán.
Egy könyvvel lepjük meg. Emberi morzsák a címe, és Dr. Varga István jelentette meg a napokban. A néhai kaposvári iskolaigazgatóról, a fenyvesi jelölt édesapjáról is szerepel benne egy történet. Varga István meglepetten nézi a könyvet.
– Honnét tudja, hogy nekem ehhez közöm van? – kérdezi.
– Ön Varga Sándor fia.
– És ezt honnét tudja? – von kérdőre, miközben a fotóriporter kollégát fürkészi, aki a távolabb forgó kamera látószögén állít.
– Na, jól van, hagyjuk ezt! – fordul sarkon, így hát elő a farbával:
– Ön indult el a kaposvári választáson, Varga úr?
– Nem indultam el sehol – motyogja, megszaporázva lépteit a lombos tuják közé.
– Tessék? – kérdezzük.
– Nem indultam el sehol. Hívok rendőrt – hallatszik a távolodó hang.
– Ennek mi értelme van? Most komolyan el fog futni? – kiáltjuk utána.
Megenyhül, időt kér, hogy magára kapjon valamit. Prémium télikabátban tér vissza, a Helly Hansen norvég hajóskapitány által 140 éve alapított márkát ma státusszimbólumként hordják jobbára az ifjú topmenedzserek és kapuzárási pániktól szenvedő NER-gigerlik. Finoman szólva sem rá jellemző a tíz-, akár százezres luxuscikk. A várakoztatásért elnézést kér, telefonja volt.
Mutatjuk a könyvet ismét, s a szerző nevét, akinek a jókívánságait tolmácsoljuk.
– Dr. Varga István szívélyes üdvözletét küldi, s ezt a könyvet.
Dermedten hallgat, lesütött tekintete a borítóra hull.
– Ja, értem az üzenetet – szól halkan.
Vonakodik. Távolabb lép.
– Köszönöm szépen, de nem veszem át.
– Mi a baj vele?
– Semmi.
– E könyv szerzőjével összefüggésben a kaposvári képviselő-választás is felmerül, ahol egyéni jelöltként elindult el. Miért?
– Mert meggyőztek néhányan, hogy induljak el. Vannak terveink.
– És mik a terveik?
– Azt most nem mondom el. Nem az országgyűlési választásra vonatkoznak...
– Nem?
– Nem. Hanem a jövőre. Ez van.
– Kik győzték meg? Vannak még kaposvári barátai?
– Vannak.
– Miért nem áll ki a választók elé, hogy megmutassa magát: ez vagyok én!
– Nem terveztünk kampányolni. Kicsit a szerencsének is köszönhető, hogy összejött az ötszáz.
– A szerencsének is köszönhető.... Nem tartja aggályosnak, hogy ugyanezzel a névvel egy másik jelölt is indul? Ön megtévesztheti a választókat.
– Hát… – tárja szét a kezét. – Ezt már megkérdezte tőlem egy újság. Tizenkétezer Varga István van Magyarországon.
– Tizenkétezer. Honnan tudja?
– Megkérdeztem a népesség-nyilvántartótól.
– Komolyan?
– Amikor megjelent egy ilyen cikk, hogy „áljelöltekkel bombázzák…”, akkor megkérdeztem. Van egy ismerősöm ott – mondja látható elégedettséggel. Hogy a névrokonok száma miért teszi támadhatatlanná az arc nélküli indulást, nem tudjuk megfejteni. Hiszen a sok névrokon inkább az ismeretlenségben maradás biztosítéka.
– Tisztességesnek tartja, hogy van egy Varga István, aki politikus, és van ön, akiről senki nem tud semmit. Az önre adott ajánlás, szavazat nem létezhet, hiszen nem tudják, ki ön.
– Nézze, abban a névsorban én senkiről nem tudom, kicsoda – mosolyog.
– Önre nem lehet szándékosan szavazni, hiszen senki nem tud önről semmit a nevén kívül. A neve viszont azonos dr. Varga Istvánéval.
– Nézze, úgy volt, hogy komolyan elindulunk, és közben a többiek meggondolták magukat. Ennyi történt. És most ezért vagyunk így.
– Ez nagyon kellemetlen.
– Nekem mondja?
– Önnek is az?
– Nekem kellemetlen. Hát igen, egy ilyen markánsabb…
– … kampányt szerettek volna?
– Igen.
– De miért álltak ki ön mögül?
– Ilyenek a barátok.
– Nem érzi azt, hogy mindenki azt gondolja, a Fidesz vette meg?
– Hát… – hosszú gondolkodás után kényszeredetten elneveti magát –, úgy nézek ki, mint akit megvettek?
– Úgy néz ki, mint aki rászorul.
– Én? HH kabát van rajtam.
– Az mondjuk feltűnt. Jómódúnak tartja magát?
– Mi köze ennek...?
– Az, hogy ha rászorul, akkor könnyebben megvehető.
– Nem szorulok rá.
– Azt tudja, hogy a választók megtévesztése a választás rendje elleni bűncselekmény, amit három év börtönnel büntet a Btk.?
– Nem tévesztem meg a választókat.
– De nem áll ki a választók elé, hogy „ez az arcom, ez a programom”. Ez megtévesztés.
– Nem az. Orbán Viktor indul egy helyen. Semmi rosszat nem tettem.
– Gondolhatja így.
– Nézze, 560 ember aláírta az ajánlóívemet. Ez feljogosít arra, hogy elinduljak.
– És ön szerint, aki aláírt, önre gondolt? Már az ajánlások összegyűjtésével megtévesztették a választókat.
– Bárki szedhet össze, és 560 összejött. És nem lett megtévesztve senki.
– Aki önnek aláírt, tudta, hogy ön van a Varga István név mögött?
– Sokan tudták – érti félre a kérdést –, hogy kaposvári vagyok, kaposvári illetőségű. Most történetesen itt lakom, de ez csak egy dolog.
– Aki ismeri önt, nyilván tudja, hogy ki ön, de a választók, akik aláírtak önnek, nem tudhatták.
– Nem tévesztettem meg senkit, 560-at…
– És ha feljelentik?
– Jelentsenek.
– Azt megkérdezhetjük, kik a barátai?
– Nem adok ki neveket.
– És a bíróság előtt eskü alatt vallja majd, hogy semmiféle megtévesztési szándék és megvásárlás nem volt.
– Nem lehet ezen pénzt keresni. Ezen csak pénzt lehet veszíteni.
– Pedig úgy tűnik, valaki megkérte önt, hogy induljon el, és adott ezért valamit. Esze ágában nem volt önnek választáson indulni, István.
– Köszönöm szépen.
– És az édesapja emléke?
– Köszönöm szépen.
Kovács politikai izéi
Gelencsér Attila kérdésünkre azt írta: nem ismeri a jelöltet, de nem szeretné senkinek az alkotmányos jogát megkérdőjelezni: aki megfelel a szabályoknak, induljon a választáson. „Négy évvel ezelőtt egy Gelencsér Balázs nevű jelölt indult a választókerületben – érdekes módon, ez akkor nem kapott médiafigyelmet –, és hiába egyezett meg velem a vezetékneve, összesen 0,3 százalékot ért el. Ez várhatóan nem okozhat gondot dr. Varga Istvánnak sem most.” (Az említett családnévrokon indulásáról bizony jelentek meg írások, a fényképe, telefonszáma is megismerhető volt: a Kapos-t szerint anyagi megfontolás állt az indulása mögött – a szerk.)
Horváth Ákos szintén Kaposvár és környéke szavazóinak a bizalmát kéri, és róla sem tudja senki, hogy kicsoda. Kivéve a Helyi Választási Irodát, amely viszont személyes adatokat érthetően nem ad ki. Pedig aki Magyarország 199 képviselőjének egyike szeretne lenni, annak bizonnyal szerényebb jog járna az arcmása titokban tartásához, mint amennyi joguk a választóknak van a képviselőjelöltek megismeréséhez. Horváth szintén egy politikus nevével látszik visszaélni. Az igazi Horváth Ákos kérdésünkre elmondta, már többektől hallotta, mennyire örülnek, hogy mégis jelöltette magát.
A megtévesztés célba érhet.
Amikor az arctalan Horváth Ákost a HVI-hez bejelentett lakcímén próbáltuk megkérdezi a céljairól, mindkét szomszéd állította, itt bizony Kovács lakik régóta. A tulajdoni lap igazolta a feltevést: Kovács B.-é az ingatlan, de Horváth Ákos valamiért oda jelentkezett be. A Kapos-t érdeklődését felháborodott értetlenkedéssel fogadta Kovács, és annyit közölt: „politikai izékkel nem foglalkozik”.
Kovács személye nem érdektelen szál a történetben. A Fidesz–KDNP megyei listáján szerepelt 2019-ben, alapítványa 7 millió forintot kapott a Városi Civil Alaptól, ahonnan feltűnően sok kormányközeli szervezetet stafíroztak ki. Tavaly 4 milliárd forintot kaptak a programból, amely a kiutált Norvég Alap helyébe lépett. Annyi különbséggel, hogy ezt a számlát magyar adófizetők állják. Ennél jóval nagyobb értékben, 149 millió forintos uniós projektben is kedvezményezett az alapítvány, amely a tudatos pályaválasztásért tevékenykedik, máshol az egészséges étkezést népszerűsíti, ingyenes angolképzést vagy jogosítványt szervez.
Kovács 2006-ban, Gelencsér Attila politikai karrierjének a kezdetén – ekkor megyei elnök lett – került a somogyi megyeházára mint politikai tanácsadó. Később uniós pályázati iroda vezetője lett. Manapság mondják Fidesz-kampányfőnöknek is, de úgy kampányfőnök ő, ahogy Habony az Orbánnak. Minderről természetesen megkérdeztük volna Kovács B.-t is, de ő barátságtalanul becsukta a kaput előttünk, majd a hátsó teraszról, telefonon rögzítette a jelenlétünket, szótlanul. Jelentkezéseinkre azóta sem reagál.
Egyszerű mozdulat
A kiskapu egyetlen törvénymódosítással bezárható lenne: ahogy minden szakma, hivatás gyakorlásához tartoznak elvárások, úgy egy képviselőjelölt se indulhasson el úgy, hogy senki nem tud róla semmit. Legalább egy fotó és egy minimumprogram elvárás lehetne, és ez még nem szűkítené a választójogot. Enélkül nincs gát a törvények megcsúfolása előtt. Nem úgy egy kormánypárti somogyi Horváth Ákos szerint, akit – többek nyilván előítéletes gyanúja alapján – bátorkodtunk felhívni a kérdéssel, ő-e a kamujelölt. Sűrű elnézést kértünk, amiért egy sötétben bujkáló névrokona olyan helyzetbe hozott bennünket, hogy idegenektől kell furcsákat kérdeznünk. Azt kérdezte, miért baj, hogy elindultak ezek a jelöltek. Szerinte megtehették, hiszen a törvény betűjét betartják, és nyilvántartásba vették őket, egyébként is csak bohóckodnak. Érveltem a jogállamiság pillérei és a választás intézményének komolysága mellett, hasztalan. A törvénymódosítás esetleges tervéről Varga Judit igazságügy-minisztert és Hollik Istvánt, a Fidesz kommunikációs igazgatóját kérdeztük, egyelőre hiába.
Az 1996-os és az 1983-as jelölt
A 2018-as miskolci időközi önkormányzati választás a teljes abszurditásig fokozta a névazonosságot. Akkor két Erdei Sándor indult a képviselői helyért. Az ellenzék által támogatott, de függetlenként induló jelölt után, akit Rokker Zsoltti humoristaként ismerhetett a közönség, és a kampányából a választók is, egy nyékládházi Erdei Sándor (szintén független) is ringbe szállt. Utóbbi azonban semmilyen politikai tevékenységet nem fejtett ki, mi több, kifejezetten kérte a sajtót és a rivális szereplőket, tartsák tiszteletben a magánéletét. Az igazi Erdei már a névváltoztatáson gondolkodott (felvette volna a Zsolti nevet), de a helyi választási bizottság egyszerűbbet – de ettől még szégyenteljeset – lépett. A szavazólapon születési évekkel különböztették meg a jelölteket: 1996 és 1983. A hvb-nek meg volt kötve a keze, de a kormány 12 éve úgy hadonászik és törvénykezik vele, ahogyan akar. A jogállamiság nyilvánvaló megcsúfolása miatt azonban a kisujját sem mozdította.