Az EU tagállamai közül elsősorban az Ukrajnával határos tagállamok, köztük Magyarország, részesülhetnek a közösségi költségvetésből érkező segítségből. Egyelőre nem világos, hogy a pénzt hogyan és mikor fogják elosztani. Valószínű, hogy az Európai Bizottság (EB) a szükségletek felmérése után gyorsan meg fog majd állapodni az összegről az érintett kormányokkal, mivel a háború tombol, és nincs mire várni.
Az 500 milliós támogatás nagyobb részét Ukrajnának fogják folyósítani, mindenekelőtt a helyszínen humanitárius segítséget nyújtó civil és nemzetközi szervezeteken keresztül. Az összeg fennmaradó hányadából részesülhetnek a leginkább rászoruló EU-n belüli és kívüli országok. A magyar kormány így jelentős brüsszeli forrásokhoz juthat az Ukrajnából érkező háborús menekültek ellátására.
Mint Ujvári Balázs szóvivő lapunknak elmondta, az Európai Bizottság a pénzügyi támogatás mellett, anyagi segítséget is nyújt a támadás alatt álló országnak az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Jelenleg 26 uniós ország ezen a mechanizmuson keresztül koordinálja a természetbeni juttatások továbbítását keletre. Brüsszel közbeiktatásával jutnak el Ukrajnába sátrak, higiéniai felszerelések, gyógyszerek, takarók. A nagy arányú segítség miatt már két elosztóközpontot is létrehoztak, az egyiket Lengyelországban, a másikat Romániában, ahonnan tovább küldik az adományokat az ukrajnai határátkelők felé.
Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem kívánt részt venni az együttműködésben, mert inkább kétoldalú alapon szervezi a segítségnyújtást, aminek első számú célpontja a kárpátaljai magyarság. Így viszont elesik a brüsszeli támogatástól, még ha az nem is jelentős: a polgári védelmi mechanizmusban részt vevő tagállamok szállítási költségeinek 75 százalékát a közösségi költségvetésből állják.
Orbán Viktor: Paks II.-t ki kell hagyni a szankciók közül, a „brüsszeliekre ne számítsunk”