A magyar miniszterelnök rendkívüli interjút adott az M1-nek, amiben bírálatának adott hangot amiatt, hogy az EU, csakúgy, mint a 2015-ös európai migrációs válság idején, „most sem ad semmit”, „pénzügyi fenyegetéseket” alkalmaz Magyarországgal szemben. A kormányfő azonban hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van a NATO-ra, mert a veszély közeledtével a magyar honvédség minden erőfeszítése ellenére is csak a NATO segítségével tudunk teljes védelmet biztosítani Magyarország számára.
Orbán Viktor szerint „stratégiai nyugalomra” van szükség, óvakodni kell az átgondolatlan, gyors döntésektől. Ezzel szemben felhozta azt az állítólagos „baloldali” elképzelést, hogy Magyarországnak „fegyvereket és katonákat kellene küldenie Ukrajnába”.
A kérdésre, miszerint megváltozik-e a magyar álláspont az ukrajnai fegyverszállítmányokat illetően, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy „a magyar hadseregnek minden fegyverre szüksége van, hogy megvédhesse a határokat”. „Magyarország, ha akarna, akkor sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen katonai eszközt” – mondta.
A kérdésre, hogy a hadiipari fejlesztéssel összefüggésben miért „vásárolunk ennyire”, a kormányfő azt válaszolta: „Békére készülünk, ezért kellett a hadiipari fejlesztéseket elindítani”. Úgy vélekedett, hogy a következő évtized „a biztonságról szól, ezt pedig mi nem is tegnap, hanem tegnapelőtt ismertük fel”.
A műsorvezető felidézte azt a külföldi bírálatot, miszerint Magyarország nem ugyanúgy fogadta az Ukrajnából érkező menekülteket, mint például az Afganisztánból és Szíriából érkezőket. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki különbséget tegyen a messzi, muszlim világokból érkező tömegeknek a jobb élet reményében Európa felé irányuló áradata meg az ukrán-orosz háború miatt Magyarországra átmenekülő ukránok megsegítése között. Aki ezt a különbséget nem látja, az semmit sem lát a nemzetközi politikából.” Hozzátette:
A szabály az, hogy minden menekültön segíteni kell. Aki a szomszédból jön, mert ott háború van, mindegy, hogy miért, mindegy, hogy ki a hibás, mindegy, hogy hogy történt, aki onnan menekül, annak segítséget kell adni, ez egy elemi, emberi, keresztény életösztön.
Elmondta továbbá, hogy „Magyarország barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek is, szállást adunk, gondoskodunk a gyerekekről”.
A kérdésre, hogy minek köszönhető Magyarország példaértékű segítőkészsége, Orbán Viktor azt mondta: „Ez egy ország, jó nép lakja”.
Azzal kapcsolatban, hogy a sajtóban felmerült hírek szerint Magyarország blokkolni akarta az EU és a NATO közös álláspontját Oroszországgal kapcsolatban, a kormányfő azt mondta,
sose rejtette véka alá, hogy nem hisz a szankciók jótékony hatásában, „de most nem az okoskodás ideje van”.
„Bár mindig is más álláspontot képviseltünk a szankciókról általában, de ennek most nincs jelentősége, most konkrétan kell beszélni egy helyzetről. Háború van, és most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Ha valamilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt mi támogatni fogjuk. Minden ezzel ellentétes hír az dezinformáció. Erre is fel kell készülni, mert a modern világban a háborúk információs háborúk is, ezért vannak dezinformációk.” - fogalmazott.
A kormányfő hazugságnak minősítette az arról szóló értesüléseket, miszerint Magyarország megvétózta Oroszország lekapcsolását a SWIFT-ről. A kérdésre, hogy „mennyire veszélyesek az ilyen álhírek”, Orbán Viktor azt mondta: nem véletlenül vált a modern háborúk részévé az információs háború, ennek van jelentősége, „ezt mondom a magyar baloldalnak és nemzetközi kollégáinak is”.
Mindazonáltal hangsúlyozta: „nem értelmes” olyan gazdasági szankciókat kezdeményezni, amelyek miatt végül nekünk, magyaroknak kell fizetni. Szerinte ezért is kell kihagyni Paks II.-t és az energia ügyét a szankciós kérdések közül. (A paksi bővítés leállítását Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt követelte.) Azzal kapcsolatban, hogy Brüsszelben miért kerültek le a listáról az energetikai szektort sújtó szankciók, Orbán Viktor elmondta, hogy nem volt egyhangú álláspont,
az ilyen intézkedések sok más országnak is nagy károkat okoznának, igaz, ha ez a döntés születne, nem akadályoznánk meg.
Elmondta továbbá, hogy a szankciók nem érintik az ellátás biztonságát, a magyar-orosz megállapodásokat és a rezsicsökkentést sem.
A kérdésre, hogy milyen volt a határszemle, azt válaszolta, hogy „lehangoló”. Orbán Viktor szerint, még ha nem is hallatszanak ide a zajok, de közben mindenki tudja, hogy a frontvonal közeledik Magyarország felé, minél tovább tart a háború, annál nagyobb a veszélye annak, hogy kárpátaljai célpontok is megjelennek a háborúban.
Szerinte a legfontosabb, hogy felelősségteljesen tudjuk kezelni a háborúból fakadó kockázatot, és Magyarország ne sodródjon bele a háborúba.
