Biztosítékot szereztem arra, hogy a helyzet nem romlik tovább, nem eszkalálódik – mondta Kijevbe érkezve Emmanuel Macron, aki a jelek szerint még nem látta a München című filmet, amelyben Jeremy Irons alakítja az 1938-ban Adolf Hitlerrel tárgyaló és diadalmasan hazatérő Neville Chamberlain brit miniszterelnököt. Moszkva mindenesetre gyorsan reagált a nyilatkozatra és leszögezte, hogy részükről nem adtak semmire sem garanciát és Franciaország különben sem a NATO vezető hatalma, akivel meg lehetne állapodni.
A francia államfő hétfőn hat órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – egy órával többet, mint Orbán Viktor – , akivel még egy kis édesburgonyával és szederrel körített szarvashúst is elfogyasztottak, mielőtt kiálltak volna a sajtó elé. Már akkor is a pozitívumokra koncentrált, szerinte megállapodtak, hogy a hadgyakorlatok végeztével Oroszország kivonja csapatait Belaruszból. A Kreml utólag ismét csak cáfolta, hogy erről konkrét megállapodásra jutottak volna, bár annyit Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő is elismert, hogy a csapatok a február 20-ig tervezett gyakorlatok végén majd haza fognak térni.
Putyin kijelentette hogy Macron bizonyos javaslatai alapjai lehetnek a későbbi közös lépéseknek, de azt is hozzátette, hogy erről még korai lenne beszélni, a francia újságírókkal pedig végképp harciasnak mutatkozott, nekik szegezte a kérdést, azt akarják-e, hogy hazájuk Oroszországgal háborúzzon, mert ha Ukrajna NATO-tag lesz és megpróbálná visszafoglalni a Krímet, még ez is bekövetkezhetne és abból senki sem kerülne ki győztesen.
Kijevben a francia elnök kifejtette, hogy lát lehetőséget az orosz-ukrán tárgyalásokra, illetve a feszültséget csökkentő megoldásokra. Bár a válság megoldásához még hónapokra lesz szükség, közös a szándék a 2014-15-ös minszki békeszüneti megállapodások végrehajtására (ezekről lásd keretes írásunkat). Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindennek némileg ellentmondva arról beszélt, hogy a közeljövőben Orosz-, Német- és Franciaország között lesznek megbeszélések. Szerinte a feszültség enyhítése érdekében Putyin elnöknek kellene komoly lépéseket tennie, s ő különben sem könnyen bízik a szavakban, minden politikust a tettei alapján lehet megítélni. Ukrajnában gyanakodva fogadták, hogy a repülőgépen francia riportereknek válaszolva Macron az ország „finnesítésének” lehetőségéről elmélkedett, vagyis elképzelhetőnek tartotta kimaradását a NATO-ból. Egyelőre nem világos, hogy a francia elnök tárgyalt-e erről Putyinnal.
Katonai elemzők azt latolgatják, mennyire nehezítené meg a hadműveleteket a hosszú évek átlagánál melegebb és csapadékosabb január, amelynek köszönhetően az ilyenkor szokásos fagyott talaj helyett nehezen járható sártenger várná a támadó csapatokat. Bár a harckocsiknak és egyéb lánctalpas járműveknek ez sem okozna gondot, fékezné az utánpótlást és ezzel lassítaná az offenzívát. A légierőt és a rakétatüzérséget persze mindez nem érintené, így az időjárás szerepét nem érdemes eltúlozni.
A hétfőn Washingtonban tárgyaló Olaf Scholz német kancellár nem volt hajlandó kimondani, hogy háború esetén nem helyezik üzembe az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket. Ehelyett azt mondta, hogy gazdasági téren Németország Ukrajna legnagyobb támogatója és ha arra kerül a sor, teljesen egységes lesz a nyugati fellépés. Helyette Joe Biden volt az, aki kijelentette, hogy ha az orosz csapatok átlépik az ukrán határt, akkor véget vetnek az Északi Áramlat 2-nek. A berlini álláspont bizonytalansága miatt Zelenszkij elnök hétfőn nem fogadta a Kijevben tárgyaló Annalena Barbock külügyminisztert.
