Az amerikai pénzügyminisztérium már előzetesen közölte, hogy a kétnapos virtuális találkozó előtt szankcionálni fognak olyan személyeket, akik korrupcióért, súlyos emberi jogsértésekért vagy a demokratikus rendszerek aláásásért felelősek, ennek jegyében kedden iráni, szíriai és ugandai állampolgárok kerültek feketelistára. Mindhárom ország számára erős jelzésről van szó.
Irán esetében többek között olyan tisztviselőkkel szemben foganatosítottak retorziókat, akiknek szerepük volt a 2019-ben, az üzemanyagár-emelés miatt kirobbant tüntetések vérbefojtásában. A teheráni rezsimet különösen felháborította, hogy Washington éppen most hozott újabb büntetőintézkedéseket, miközben az iráni delegáció a korábbi szankciók visszavonását követeli az atomalku megmentésére irányuló bécsi tárgyalásokon. Az iráni külügyminisztérium szerint a Joe Biden vezette amerikai kormányzat nem érti meg, hogy az előző adminisztráció “maximálisan kudarcos” nyomásgyakorló politikájának folytatása kizárja a diplomáciai áttörést. A perzsa állam elvárná, hogy az országgal szemben 2017 óta érvénybe léptetett összes amerikai korlátozást oldják fel, beleértve azokat is, amelyeket jogtiprásokra hivatkozva hoztak. Álláspontjuk szerint csak ezzel tehetné jóvá az Egyesült Államok az atomalku egyoldalú felmondását, ez az egyik feltétele az egyezség helyreállításának. Washington azonban irreálisnak tartja ezt az igényt, amit keddi lépésével is egyértelművé tett.
Szíria számára ugyancsak világos üzenete van az új amerikai szankcióknak, amelyek részben a civilek elleni vegyi támadásokért felelős katonatiszteket sújtanak. Bevetésük egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok arab szövetségesei ugyan megbékélni látszanak az Aszád-rezsimmel, de Biden továbbra is fenn kívánja tartani Damaszkusz pária státuszát.
A büntetőintézkedések alighanem Uganda számára bírnak a legnagyobb jelentőséggel, hiszen onnan a katonai hírszerzés feje, Abel Kandiho dandártábornok került feketelistára, pedig a kelet-afrikai ország egyáltalán nem számít az Egyesült Államok ellenlábasának. A kémfőnököt azért szankcionálta Washington, mert a parancsnoksága alá tartozó tisztek önkényesen letartóztattak és bántalmaztak ugandaikat, és előfordult, hogy az atrocitásokban maga Kandiho is részt vett. Megbüntetése azt mutatja, hogy Biden adott esetben kész lesújtani furkósbotjával az Egyesült Államok szövetségeseinek és partnereinek tisztviselőire is, amennyiben azok semmibe veszik az emberi jogokat.