A közvetlen háborús veszély talán csökkent, de a feszültség az amerikai és az orosz elnök kedd esti internetes találkozója után is nagy: az Ukrajnával kapcsolatos álláspontok továbbra is összeegyeztethetetlennek tűnnek, Joe Biden és Vlagyimir Putyin csak abban értett egyet, hogy folytatni kell a párbeszédet. Donald Trump és Putyin találkozóival ellentétben most az amerikaiak álltak elsőként a világ elé: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó sajtótájékoztatóján a kemény amerikai álláspontot ismertette és nem utalt kompromisszum lehetőségére. Az orosz tájékoztatás ezzel szemben kitért a megbeszélés kezdetének barátságos hangnemére, illetve a kiberbűnözés elleni együttműködésre is. A duma külügyi bizottságát vezető Leonyid Szluckij szerint a csúcs óvatos derűlátásra ad okot, különösen, hogy az amerikai védelmi költségvetés tervezetéből közben kikerült az új szankciókkal való fenyegetés.
Senki sem akart puhának tűnni
Az amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt, hétfőn volt Ukrajnában a fegyveres erők napja. Volodimir Zelenszkij államfő több helyen is felbukkant, nem csak a harckocsigyártás központjába, Harkovba látogatott el, de Odesszában két, az Egyesült Államoktól kapott parti naszád avatásán is részt vett. Beszédében arra utalt, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, ugyanakkor nyugati segítséget kért és azt, hogy gyorsítsák föl felvételét a NATO-ba.
Putyin számára pont ez az, ami elfogadhatatlan. Már azt is fenyegetésnek tartja, hogy Kijev amerikai harckocsielhárító fegyvereket és török drónokat kapott, s az USA „vörös vonalat” lépne át azzal, ha modern légvédelmi rendszereket is adna Ukrajnának. Az orosz álláspont szerint a NATO-nak írásbeli garanciákat kellene adnia arra, hogy nem veszi fel Ukrajnát és Grúziát, erre azonban Brüsszel és Washington nem hajlandó. Az orosz aggodalom nem alaptalan: Mihail Gorbacsovnak, majd Borisz Jelcinnek amerikai politikusok szóban arra utaltak, hogy a NATO nem akar terjeszkedni az orosz határok felé. A moszkvai érvet az akkori tárgyalásokról a titkosítás lejárta után nemrégiben közzétett amerikai kormányzati anyagok is megerősítik: az utolsó szovjet és az első orosz elnököt félrevezették a bővítési tervekkel kapcsolatban. Az oroszok most biztató jelnek veszik, hogy Biden nem zárkózott el a jogos orosz érdekekről való további tárgyalástól, jóllehet a nyilvánosság előtt egyik elnök sem akart túl puhának tűnni.
Az Ukrajna elleni fenyegetésnek súlyt ad, hogy Moszkva a határ mentén nagy offenzívára alkalmas erőt vonultatott fel, amiről csak annyit mond, hogy saját területükön oda mennek, ahová akarnak. Biden a csúcson azzal fenyegette Putyint, hogy az Ukrajna elleni új agresszió esetén a 2014-esnél is keményebb szankciókra számíthatna, például kitilthatják Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Az Északi Áramlat 2. gázvezeték ellehetetlenítése is fájdalmas lenne. A két vezetékből álló rendszer egyik fele már földgázzal feltöltve várja a nyitást és a másik cső is csaknem kész.
