A magyar költségvetésben az egyik legfontosabb adónem az általános forgalmi adó, az áfa. Az évi 22 ezer milliárd forintnyi bevételből az idén több mint 5000 milliárd folyik be ebből a büdzsébe. A világon a legmagasabb 27 százalékos áfakulcsunk azonban nemcsak a bevételeket szaporítja, de csalásra is csábít. A be nem szedett áfa az elméletileg beszedhetőhöz képest - az áfarés - 2013-ban még 22 százalék volt, ez a fordított adózásnak, az elektronikus árukövetésnek és nem utolsó sorban az online kasszáknak, illetve az online számlázásnak köszönhetően 2019-re 9,6 százalékra eset. Ám ebben az évben valami történt, mert 2018-hoz képest, amikor 8,4 százaléknyi áfa maradt kinn, romlott a beszedés hatékonysága az Európai Bizottság adatai szerint. Hogy a hat éves csökkenő irányú trend miért tört meg, egyelőre nincs magyarázat, ami biztos: mintegy 500 milliárd forintnak évente még mindig nyoma vész.
A 2019-es visszaeséssel kapcsolatban a szakértők is csak találgatnak. Fischer Ádám a Niveus Consulting jogi partnere szerint amíg az elmúlt 10 év során korábban jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az elektronikus árukövető rendszer, az ekáer (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése, addig nem igazán látszik mi okozhatta 2019-ben az adóbeszedési hatékonyság enyhe romlását. Ezt az időszakot ugyanis még nem érinthette sem a koronavírus, sem az ekáer kötelezettség 2020-as jelentős szűkítése.
Elképzelhető, hogy egyszerűen eddig tartott ki az egyes eszközök hatása, és újabb intézkedések vagy az adómorál jelentős javulására lenne szükség további eredmények elérése érdekében. Végső soron ezt az elméletet igazolhatja a rendkívül jóra becsült 2020-as adat is, hiszen tavaly jelentkezhetett az online számla kötelezettség jelentős kibővítésének a hatása, ami újabb lökést adhatott az áfacsalás elleni küzdelemnek – mondta Fischer Ádám. Az Európai Bizottság ugyanis 2020-ra is adott egy becslést, és már csak 6,1 százalékra taksálják a be nem szedett áfát. Ám kérdéses, hogy mennyire helytálló ez a becslés, mivel már előző évben is alaposan mellényúltak a EU elemzői. Ugyanis 2019-re is adtak előzetes számot, akkor 6,6 százalékra várták a be nem szedett áfa mértékét, s ezzel szemben lett az eredmény 9,6 százalék. Varga Mihály pénzügyminiszter rövid Facebook posztban reagálta az elemzésre, ám számára érthető okokból nem a kedvezőtlen 2019-es tényadatot emelte ki, hanem a 2020-as becslést. Így a pénzügyminiszter kísérletet se tett arra, hogy megmagyarázza a gyenge 2019-es adat okait, inkább az elődje által elindított reformok eredményeivel büszkélkedett. Mint közismert, az online asszák magyarországi bevezetését Varga elődje, Matolcsy György kezdeményezte még a 2010-es évek elején, mint nemzetgazdasági miniszter.
Ugyanakkor a 2019-es 9,6 százalékos adóelkerülési arány önmagában nem kiemelkedő sem az EU-ban, sem a régióban, vagyis további jelentős tartalékok lehetnek az adóellenőrzési és adóbeszedési rendszerben. V4-es összehasonlításban jó helyen szerepel Magyarország, hisz a cseheknél 14,3 százalék, Lengyelországban 11,3 százalék, míg Szlovákiában 16,1 százalék volt a be nem szedett áfa aránya az elméletileg beszedhetőhöz képest. Ezzel szemben Horvátországban az áfaelkerülés a felszámított adó alig egy százalékára korlátozódott, Szlovéniában ez arány 7,1 százalék volt, míg Ausztriában 8,7 százalékot mértek. Az egész unió területén az áfa, vagyis a hozzáadott értékadó (héa) 6,6 százalékát nem szedték be 2019-ben, ez 134 milliárd eurós (48 ezer milliárd forintos) bevételkiesést jelentett uniós szinten – mondta a jelentés ismertetésekor Paolo Gentiloni.
Az EU gazdaságpolitikai biztosa hozzátette: elmúlt években tapasztalt pozitív tendencia ellenére a héabevétel-kiesés továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Az idei adatok másodpercenként több mint 4000 eurós kiesésnek felelnek meg. Ekkora veszteség elfogadhatatlan az államháztartások számára, és azt jelenti, hogy a létfontosságú közszolgáltatások kifizetéséhez az átlagemberek és a vállalkozások más adókkal kénytelenek pótolni a hiányt. Közös erőfeszítéseket kell tennünk a héa-csalás leküzdésére, hiszen olyan súlyos bűncselekményről van szó, amely a fogyasztók pénztárcáját rövidíti, aláássa jóléti rendszereinket és apasztja az államkasszát - mondta Paolo Gentiloni.
A hazai évi közel 500 milliárd forintos áfa-kiesés az éves egészségügyi kiadások negyedét teszik ki, más szóval, ha beszednék a teljes áfát – ami persze csak elméleti cél lehet –, adóemelések nélkül 25 százalékkal lehetne emelni az egészségügyi kiadásokat, vagy akár 2-2,5 százalékkal lehetne csökkenteni az világ legmagasabb áfakulcsát.
