Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2020-as költségvetés elszámolását az Országgyűlésnek. Az úgynevezett zárszámadási törvényből elvileg tiszta képet kellene kapnia az országnak a tavaly elköltött 28 332 milliárd forintról az utolsó fillérig, illetve arról is, hogyan és miért keletkezett 5311 milliárd forintnyi hiány. Még a zárszámadási törvény átlapozása után is sok fontos pont és sok száz milliárd forint valódi sorsa maradt nyitott kérdés, ám a kormány néhány eddig titkolt tavalyi költéséről fellebben a fátyol.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány a gazdaságvédelmi alapból 4030 milliárd forintot költött el. A kabinet által közölt adatokból kiderül, hogy a négyezer milliárd forintból közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra, amit a cégek kaptak meg, csupán 908 milliárd forintra ment el.
Ezzel szemben az állami cégek 1197 milliárd forintot nyeltek el – részint a Covid-miatti kiesések pótlásra –, de a pénz többségét a rosszul és hatékonytalanul működő állami vállalatok feltőkésítésre fordították. Az állami céges támogatások között megtaláljuk a klasszikus pénznyelőket: Paks 2, MÁV, Volánok, ezek egyenként száz milliárdokat vittek el a közösből, de például 42 milliárd forintért vásárolt az állam bélyeggyűjteményt a gazdaságvédelmi kiadások terhére. A költségvetés általános indoklásból derül ki, hogy ez a pénz valójában a Magyar Posta Zrt. feltőkésítésére ment, és, hogy ne legyen ebből tiltott állami támogatás, a Magyar Posta átadta a birtokában lévő Bélyegmúzeumot a magyar államnak, s ennek értékét 42 milliárdban állapították meg.
De 207 milliárdot számolt le a kormány „egyes energetikai kérdésekről szóló előterjesztés szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó forrásigény” címen, olvasható a parlament előtt fekvő jogszabálytervezetben, de az nem derül ki, hogy mire is ment pontosan ez a bő 200 milliárd. Más forrásokból tudhatjuk, hogy ez a pénz a kormány karácsonyi pénzszórásaként kerülhetett az állami tulajdonban lévő MVM energiaholdinghoz. A képviselők előtt fekvő törvénytervezetből az is kiderül, hogy kormány a gazdaságvédelmi pénzek terhére 198 milliárd forintot fizetett ki „nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes intézkedésekre”. A szövegből kihámozható, a hogy pénzt az utolsó fillérig a Corvinus Befektetési Zrt. kapta hiteltartozásai rendezésére. A Corvinus egy állami befektetési cég, amely a Budapest Bankot illetve az Erste Bank kisebbségi részét birtokolja. A Budapest Bank - miután az beolvadt a Magyar Bankholdingba - , már nincs a cég tulajdonában, ám a zárszámadási törvényből nem derül ki a világosan, hogy pontosan mire is használta a 198 milliárdot az állami Corvinus Zrt.
A kormány által közölt adatokból az is kiszámítható, hogy csak készpénzben és csak tavaly 137,7 milliárd forintot kaptak a gazdaságvédelmi alapból a Fideszhez köthető, vagy egyenesen a kormánytagok által irányított közalapítványok – nem ideértve a kormánypárt által szinten elfoglalt felsőoktatási alapítványokat. Ezen felül a fideszes közalapítványok tavaly több száz milliárdnyi állami vagyont kaptak Mol-részvények, vagy ingatlanok formájában. A 2020-as költések szerint legtöbb pénzt a tehetségkutatással, -fejlesztéssel foglalkozó Mathias Corvinus Collegium kapta, amelynek vezetője Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója. A pénzből biztos jut tehetséggondozásra is, de nem lehet kizárni, hogy politikai tevékenységekre is ment ebből a pénzből. A Mathias Corvinus Collegiumon keresztül külön nevesítve 14,5 milliárd forintnyi készpénzt kapott a Kommentár Alapítvány – amely gyakorlatilag a hasonló című folyóiratot kiadó alapítványt takarja, illetve a Fidesz politikai hátországának szellemi műhelye. Vagyis a gazdaságvédelmi pénzekből politikai tevékenység támogatására szavazott meg a kormány több, mint 10 milliárd forintot. A törvényjavaslatot a parlament a következő hetekben egyszerű többséggel fogadhatja el, így a szavazás eredménye nem lehet kérdés. A döntéssel a kormánytöbbség jogszerűvé teszi ezeket a költéseket, annak ellenére, nemhogy a jó erkölcsnek, de a jogállami működésnek is ellentmond.
