A klímaváltozás Kínában is szokatlan időjárást okoz, amely sok városnak hatalmas kihívást jelent. Nemrég ugyanúgy áradások sújtották Kína középső térségeit, mint Németországot vagy Belgiumot. A vízözön a közelmúltban elárasztotta a tízmilliós Csengcsou egyes metróvonalait, utakat mosott el és településeket szigetelt el a külvilágtól. A gazdaság fejlődése előtérbe állította a környezet sérülékenységét. Ahogy Kong Feng, a pekingi Csinghua Egyetem professzora még két évvel ezelőtt írta egyik, a New York Times által idézett tanulmányában, az áradások Kínában egyértelmű jelei a városiasodással járó problémáknak. A rövid idő alatt kiépült úthálózat, metróvonalak és sínpályákmiatt hirtelen csökkent az esővíz elnyelésére képes terület. Egy másik professzor úgy fogalmazott, hogy a vezetők kevésbé tartották fontosnak a környezetvédelmet, mint a gazdasági növekedést. Most már, vélekedett, ha a vezetőknek új esély adódna, kiegyensúlyozottabb megoldást választanának a fejlesztéshez.
Az elnök ígéretei ellenére Kína tovább működteti szénerőműveit és újakat is tervez építeni. Az amerikai Global Energy Monitor, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal működő projekteket vizsgálja világszerte, úgy látja, hogy Kína kiemelkedő mértékben növelte szénerőművei teljesítményét. A szervezet szerint Kína tevékenysége aláássa mind a rövid- mind a hosszútávú klímacélokat. A Csinghua Egyetem kutatói szerint ahhoz, hogy Kína a kívánt mértékben tudja csökkenteni szén-dioxid kibocsátását, energiafelhasználásának kilencven százalékát nukleáris vagy megújuló forrásokból kéne fedeznie. Jelenleg tizenöt százaléknál tart, miközben Kína állítja elő a világon megújuló forrásokból származó energia egyharmadát. Ez az energia mára olcsóbb, mint a szénből kinyert, a kínai cégek mégis vonakodnak növelni a zöld energia részesedését, mert erős nyomás éri őket a szénipar részéről.
Peking befektetéseket tervez az energia tárolásába és a távvezeték-hálózatokba, hogy az ország nyugati részén megtermelt szél- és napenergia eljusson a keleti part gyáraihoz. Emellett növelik a nukleáris erőművekbe való beruházásokat is. Kína nagyobb teljesítményű nukleáris erőmű-hálózatot tervez kiépíteni, mint a jelenlegi amerikai és francia erőművek összessége, pedig ez a két ország használja a világon a legtöbb nukleáris energiát.
Kína esetében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának negyede a szállításból származik, amelyet a kormány szintén nagy összegekkel igyekszik környezetbarátabbá tenni. Az országban most húsz megvásárolt autóból egy elektromos vagy hibrid és a nagyvárosok több ezer töltőállomást kínálnak. Az elektromos tömegközlekedés szintén elterjedt, azonban 2020-ban a kormányzat visszavonta támogatását az elektromos autóktól, miután csalásokra derült fény.
Az ország területén az elmúlt három évtizedben több mint negyven milliárd fát ültettek, hogy azok elnyeljék az üvegházhatású gázokat. Így most Kína huszonkét százalékát fedi erdő. Szakértők szerint azonban elkövettek egy hibát: a telepített erdők azonos fajúak, ezért könnyebben válhatnak a kártevők vagy a szárazság áldozatává.
A széndioxid-kibocsátás csökkentse minden ország számára nehézséget okoz, ám éppen Kína szembesül a legnagyobb kihívással. Egy főre eső kibocsátása ugyan csak fele annyi, mint az amerikaiaké, azonban a hatalmas lakosság és a gyors gazdasági fejlődés miatt összkibocsátása mégis jóval felülmúlja bármelyik másik országét, s az üvegházhatású gázok negyedéért felelős a világban. A szakértők szerint nem lehetetlen Kína kibocsátásának csökkentése, azonban ez gyökeres változást követelne. Évtizedek óta a szén jelenti az ország legfőbb energiaforrását, és használata folyamatosan nő. Hszi Csin-ping elnök szerint a csökkentés csak 2026 után kezdődhet, ez az ígéret azonban más országok szerint nem elegendő. A kutatók szerint Kínának 2050-re teljesen el kellene hagynia a szénenergiát, és át kell állnia nukleáris és megújuló források használatra.
Kína azért kezdett zöld energiát használni, hogy csökkentse a városok légszennyezettségét, s már most is magasan a legtöbb napenergiát hasznosítja a világban. Ez azonban a hatalmas lakosság miatt még mindig nem elegendő, akárcsak önmagában az, hogy szélerőműveinek teljesítménye szintén sokszorosa a többi országénak. Megfigyelők mégis bizakodóak az átállás tekintetében. Az új fásítási program szintén reményre ad okot, ugyanis Kína bármely más országnál gyorsabb ütemben folytatja. Felismerve a szükséghelyzetet az elmúlt két évtizedben megnégyszerezték a városi zöldterületek nagyságát, s programot indított az esővíz elnyelésére képes „szivacs városok” kialakítására. A helyzet azonban egyelőre mégiscsak az, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadalmai beteljesületlenek, miközben az sürget az idő és az időjárási viszontagságok növekvő gyakorisága. A klímaváltozás negatív következményei máris súlyos kihívást jelentenek a Kínai Kommunista Párt számára.
