népszámlálás;Egyesült Államok;demográfia;

- Csökken a fehérek aránya Amerikában

A leggyorsabban az ázsiai származásúak csoportja nőtt, míg a feketék aránya szinte változatlan. A legnagyobb kisebbség már jó ideje az Amerikában latinóknak vagy újabban barnáknak hívott latin-amerikai származásúaké.

Tíz év alatt 64-ről 58 százalékra csökkent a magukat fehérnek vallók aránya az Egyesült Államokban és a tendencia folytatódni is fog, mert a 18 alattiak körében már csak 47 százalék a fehér. Az évtizedenként, legutóbb tavaly tartott népszámlálás szerint abszolút értékben most először csökkent a fehérek száma, míg leggyorsabban az ázsiai származásúak csoportja nőtt, 2010-hez képest 35 százalékkal és már a lakosság több mint 7 százalékát teszi ki. A feketék aránya szinte változatlan, 12 százalék, míg a legnagyobb kisebbség már jó ideje az Amerikában latinóknak vagy újabban barnáknak hívott latin-amerikai származásúaké, amely már a lakosság 19 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államok népessége tíz év alatt 7.4 százalékkal, 331 millióra nőtt. A növekedés üteme azonban az 1930-as évek óta nem volt ilyen alacsony, a növekmény pedig a kisebbségekhez, a magukat egyre gyakrabban két vagy több rasszhoz tartozóknak vallók nagyobb gyermekvállalási kedvének és a bevándorlásnak köszönhető.

Az adatoknak azonnal, már a jövőre esedékes félidős választások idején politikai következményei lesznek. Az új számok alapján ugyanis újrarajzolják a választókörzeteket. Ezt 20 államban pártatlan testületek végzik, ám másik 20-ban a Republikánus Párt, 10-ben a Demokrata Párt kezében van a döntés. Az első becslések szerint a körzetek újraosztása nyomán a jobboldal változatlan szavazási szokások mellett legalább 4-6 új helyet szerezhet a 435 tagú képviselőházban. Ez önmagában is perdöntő lehet, hiszen a liberális oldalnak jelenleg csak nyolc fős többsége van. A hosszabb távú tendencia ugyanakkor a konzervatívok ellen dolgozik, mert a kisebbségi szavazók hajlamosabbak a baloldalra adni voksaikat. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a népességen belül a nagyvárosok lakossága sokkal gyorsabban nő, egy évtized alatt 9 százalékkal, míg a vidéki körzeteké csak 1-gyel, a megyék csaknem felében pedig egyenesen csökkent a népesség.  

Mindez arra utal, hogy a jobboldalnak egyre kevesebb lehetősége marad választójogi machinációkkal megtartani a konzervatív fehér többséget a törvényhozó testületekben.

Egyes választási stratégák odáig mennek, hogy a mostani talán az utolsó esély az elkerülhetetlen politikai változások lassítására. Ezzel magyarázhatók a republikánusok által dominált helyi törvényhozások elkeseredett kísérletei a választójog gyakorlását a kisebbségeknek megnehezítő szabályok áterőltetésére: könnyen lehet, hogy tíz év múlva már nem lesz módjuk ilyesmire. Az sem elhanyagolható motivációs tényező, hogy a szövetségi költségvetés kiadási oldalán évente mintegy 1500 milliárd dollár elosztására van hatással a népességi adat. A vita hevességére jellemző, hogy Texasban a republikánus kormányzó, Greg Abbott a héten elfogatási parancsot adott ki az állami törvényhozás demokrata párti képviselői ellen, akik az új választójogi törvény ellen tiltakozva távollétükkel határozatképtelenné tették az austini képviselőházat.

Alighogy megfékezték az ország egy részét pusztító erdőtüzeket, most a soha nem látott esőzések nyomán házak és hidak dőlnek össze.