Kínának nincs oka félni a tálibok felemelkedésétől - ezt az üzenetet kívánta közvetíteni az Afganisztán iszlamizációjáért harcoló mozgalom magasrangú küldöttsége a kínai Tiencsinben. A pekingi kormány attól tart, hogy a szomszédos országban egyre nagyobb területeket megkaparintó szélsőségesek ismét menedéket és segítséget adhatnak az ujgur kisebbséghez tartozó szeparatistáknak, ahogyan azt a hatalmukat megdöntő amerikai invázió előtt tették.
Az Abdul Gáni Baradar tálib molla vezette delegáció igyekezett eloszlatni e félelmeket. Hangsúlyozták: nem fogják hagyni, hogy Afganisztán területe Kína vagy bármely más állam nemzetbiztonságát fenyegető elemek állomáshelye legyen. Az iszlamisták szóvivője szerint cserébe Peking vállalta, hogy nem avatkozik be az afgán belügyekbe, de segítséget nyújt a problémák megoldásában és a béke helyreállításában. Vang Ji kínai külügyminiszter a találkozót követően reményét fejezte ki, hogy a tálibok fontos szerepet játszanak a megfeneklett békefolyamatban és Afganisztán újraépítésében.
Noha pozitív hangvételű nyilatkozatok kísérték a tálib küldöttek kétnapos kínai látogatását, a felszín alatt továbbra is súlyos ideológiai ellentétek és bizalmatlanság jellemzi a felek kapcsolatát. Kína gyanakvással tekint az iszlamistákra, nem hiszi el, hogy a vallási fundemantalisták ígéretükhöz híven tényleg hátat fordítanának ujgur hittestvéreiknek.
A tálib mozgalom hiába bizonygatja, hogy kész szemet hunyni a jogtiprások felett, ahogyan ezt a muszlim többségű államok vezetői teszik, Pekinget ez nem győzi meg. Elemzők szerint Kína szükségszerűségből tárgyal az iszlamistákkal, mivel megkerülhetetlen szereplőnek tekinti őket Afganisztánban.
Az ázsiai nagyhatalom elsősorban stabilitást és békét akar a szomszédságában. Az sem feltétlenül zavarná, ha történetesen a vallási fundamentalisták teremtenék meg ezt Afganisztánban, amennyiben az “Új Selyemút” kiépítését célzó kínai beruházások megvalósulhatnak és ujgur milicisták sem kapnak menedéket. Egy elhúzódó konfliktus, hosszú éveken át tartó polgárháború azonban nem állna az érdekében, éppen ezért Peking is egyértelműen az afgán békefolyamat pártjára áll. Erre alapozva a rivális Egyesült Államokat sem zavarta a kínai-tálib találkozó.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint mindegyik térségbeli ország érdekelt az afganisztáni békés politikai rendezésben, ezért pozitív, ha Kína ennek előremozdításáért cselekszik. A tárcavezető szerdán Újdelhiben, indiai kollégája oldalán maga is arra biztatta a tálibokat, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Blinken figyelmeztetett, hogy pária lesz Afganisztánból, ha az iszlamisták erőszakkal veszik át a hatalmat és nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.
A tálibok részéről egyelőre azonban nem látszik a szándék a békefolyamat újraindítására. A szélsőségesek lendületes katonai offenzívával folyamatosan szorítják vissza kormányerőket, akiket demoralizált a május elején kezdődött amerikai kivonulás. A Long War Journal szakportál összesítése szerint három hónappal ezelőtt a körzetek kevesebb mint ötödét uralták, ám mostanra már az ország 407 kerületének csaknem 55 százaléka az iszlamisták kezén van.
