Jó egy éve tapasztalhatjuk, hogy a járvány elterjedésével az álhírkampány is felerősödött a világban. Ennek újabb állomása volt a múlt hétvégi, franciaországi és olaszországi tüntetéshullám. Hogy milyen erők állnak a megmozdulások mögött, arról mindent elmond az egyik itáliai szervező személye: a szélsőjobboldali Forza Nuova nevű párt vezetője, Giuliano Castellino. A tömörülés még Giorgia Meloni pártjától, az Olasz Testvérektől is jobbra áll, az FdI legalább nem oltásellenes, bár szintén élesen bírálja a kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyek szankciókat irányoznak elő az oltást elutasítók számára. A Forza Nuova vérbeli szélsőjobboldali, neonáci párt. Még 2017-ben közölte, hogy feljelenti Soros Györgyöt, mert szerinte „támogatja az Olaszországba migránsokat szállító civil szervezetek többségét”. Bejárta a világsajtót a magyar fordításban „Új Erő” 2018 nyarán végrehajtott akciója, amikor a lengyel újfasiszta Nemzeti Radikális Táborral (ONR) egyesítette az erejét és fekete pólós, ijesztő külsejű fiatalemberek meneteltek az olasz kikötőváros, Rimini utcáin. Azt állították, a felvonulás célja az, hogy az állampolgárokat „megvédjék a nemi erőszaktól”. Ez volt az első alkalom, hogy közösen masírozott a két ultrajobboldali csoport. Mindkét mozgalom tagja az úgynevezett Szövetség a Békéért és Szabadságért (Alliance for Peace and Freedom) nevű nemzetközi szövetségnek, amelyben a görög neonáci Arany Hajnal és a Német Nemzeti Demokrata Párt (NDP) is részt vesz.
Különösen érdekes, hogy ezek a szélsőjobboldali csoportok tüntetnek a „szabadságért”, ami számukra annyit jelent: az emberek ne oltassák be magukat. Jellegzetes, amit már a német jobboldali populista bevándorlásellenes mozgalom, a Pegida évekkel ezelőtti felvonulásain is meg lehetett figyelni, hogy ezek a szélsőségesek esküdt ellenségüknek kiáltják ki a médiát. Akkor a rossz emlékű, a náci érából származó „Lügenpresse” kifejezést használták, a sajtó szerintük csak hazudni tud, csak álhíreket terjeszt és letagadja az ő „igazságukat”. Ezek közé tartozik az az állítás, amely szerint a Covid elleni gyógymód a jóga. Ezt fejtegette néhány hónapja a szélsőjobboldali kormányellenes tüntetések egyik sztárja, az olasz csendőrség egykori parancsnoka, Antonio Pappalardo, aki a „a technokrata zsarnokság és a médiaterrorizmus alóli felszabadulást” tűzte zászlajára. Állítása szerint egy bergamói barátja jógával gyógyult fel a vírusból, mert „az embert nemcsak test, lélek is alkotja”. Ellentmondást nem tűrően ezt harsogta: „A védőoltások veszélyesek! Megakadályozzuk, hogy bárki beoltsa az embereket!”.
Új elem volt a múlt heti tüntetéseken, hogy az egészségügyi igazolványt egy transzparensen, az Ahnenpasshoz, a náci Németország által 1933-ban bevezetett árja útlevélhez hasonlította. Sőt, Milánóban az egyik feliraton azt sugallták, hogy a nem oltottakat úgy kezelik, mint a zsidókat. Ezt a hasonlatot az olaszországi zsidók közössége keményen elítélte.
Az oltásellenesek a Facebookon szerveződnek, a Koordináció az oltásszabadságért csoportnak már mintegy ötezer tagja van. Elena Iorio, az „Oltások és félelmek” című könyv szerzője a Corriere della Serában úgy látta, hogy a hiszékenység demokráciájában élünk, amelyben az őrült elméletekben hívők „önmagukat hitegetik a különféle algoritmusok alapján.” Ezek az emberek „zárt univerzumokban” élnek, csak azt mutatják meg egymásnak, amit látni akarnak.
Franciaországban kicsit bonyolultabb a helyzet. Itt ugyanis nem csak szélsőjobboldaliakat, sárgamellényeseket találhatunk az oltásellenesek, illetve az egészségügyi igazolvány ellen tiltakozók soraiban, hanem szélsőbaloldaliakat is. Talán a szélsőségesek nagy egymásra találása az oka annak, hogy országszerte 160 ezren tüntettek múlt szombaton. Miközben Olaszországban az oltásellenesek aránya 15 százalék körüli, Emmanuel Macronnak komolyabb ellenállással kell megküzdenie. Az Ifop felmérése szerint a franciák 35 százaléka támogatja az oltásellenesek mozgalmát, vagy rokonszenvez vele. Ezzel szemben 49 százalékuk ellenzi azt, 16 százalékuk pedig közömbös iránta. Bár valóban sokan tüntettek országszerte, a párizsi megmozdulás messze elmaradt a szervezők várakozásaitól. Eredetileg három tüntetést terveztek ide, ebből lett kettő. A Hazafiak nevű mozgalom elnöke 100 ezres megmozdulásra készült, de végül csak 11 ezren jelentek meg, szemben az egy héttel korábbi 18 ezerrel.
Összeesküvés-elméletek, álhírek itt is elhangoztak bőségesen. François Asselineau, a szélsőjobboldali, a Franciaországot az Európai Unióból kivezetni óhajtó Népi Republikánus Unió (UPR) elnöke apokaliptikus jövőképet festett fel a Le Figaróban. Szó szerint ezt mondta: „Ha a vakcinát a gyerekekre erőltetjük, az emberek megőrülnek”. A tüntetők fő ellensége az oltás mellett Macron elnök volt, aki szerintük „diktatúrába” vezeti Franciaországot.
Ezek olyan esetek, amikor egy hangos, de kisebbségben lévő csoport gyárt álhíreket. Sokkal veszélyesebb a helyzet, ha a teljesen hamis és a tudomány által már számos alkalommal megcáfolt információkat maga a köztársasági elnök terjeszti. Jair Bolsonaro brazil elnök továbbra is meggyőződéssel állítja, hogy a hidroxiklorokin segít a koronavírus megelőzésében, miközben az egykor Donald Trump amerikai elnök által is propagált gyógyszer hatékonyságát a szakértők már 2020 folyamán megcáfolták. A Youtube annyira megelégelte a brazil elnök által hangoztatott álhíreket, hogy levette a netről azokat a videókat, amelyeken bizonyíthatóan hamis információkat terjeszt.
Gyűlöletkampány a kalózok ellen
A múltban már többször bebizonyosodott, hogy az álhírek terjesztése parlamenti választásokat dönthet el. Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai, majd a 2017-es francia elnökválasztási kampányba is. S bár azóta a közösségi oldalak több óvintézkedést is bevezettek azért, hogy megnehezítsék a voksolást kívülről befolyásolni akarók dolgát, az októberben esedékes cseh parlamenti választás példája azt mutatja: nincs igazán hatékony eszköz az álhírek gyártói ellen. Májusban a Kalózpárt és a polgármestereket tömörítő STAN nevű tömörülés szövetsége még biztosan vezette a közvélemény-kutatásokat, júniusban azonban nagyon kellemetlen meglepetés érte azokat, akik úgy vélik, hogy Csehországnak meg kellene szabadulnia Andrej Babištól. A miniszterelnök pártja, az ANO ugyanis több hónap után visszavette a vezetést a közvélemény-kutatásokban.
Mi történt valójában? A kalózok és a Stan liberális szövetségét érték bírálatok amiatt, hogy nem reagált elég gyorsan a cseh-orosz diplomáciai konfliktusra. Mint emlékezetes, Prága bejelentette, hogy orosz ügynökök robbantottak 2014-ben a vrběticei lőszerraktárban. Ezután kölcsönösen utasított ki diplomatákat Csehország és Oroszország.
A Kalózpárt külpolitikai álláspontja közel áll a németországi Zöldekéhez, rendkívül kritikusak Kínával és Oroszországgal szemben. És nem túl meglepő módon éppen ezekből az országokból érik a legsúlyosabb támadások a cseh pártot, amint arról Ivan Bartoš, a párt vezetője a Der Spiegel hasábjain is beszámolt: „A dezinformációs kampány csendben zajlik, névtelenül teszik közzé és sokszorozzák az álhíreket, de sok bizonyíték van arra, hogy ezeket a hazugságokat antidemokratikus erők terjesztik, például orosz dezinformációs oldalakon keresztül.” Az egyik legkitartóbb álhír egy oroszbarát aktivistától származott, aki azt állította, hogy a kalózok elnökhelyettese, Olga Richterová több ezer lakást akar szétosztani a menekülteknek.
Az álhírek akár végzetes következményekkel járhatnak. Mint Bartoš elmondta, Richterová számos gyilkossági és egyéb fenyegetést kapott. A Kalózpárt vezetője megjegyezte, hogy másik párttársa, Prága polgármestere is megtapasztalhatta, milyen eszközökkel él Kína. Amikor meg akarta változtatni a Pekinggel kötött városi partnerségi megállapodás egy passzusát, és ezzel el akart határolódni az egy Kína-politikától, nem csak diplomáciai csatornákon keresztül váltott ki haragot, hanem internetes támadások érték tömeges e-mailek és dezinformációk formájában.
A Respekt című prágai magazin múlt heti számában foglalkozott a Kalózpárt elleni támadásokkal. A lap cikkéből kiderül, hogy a liberális választási szövetség népszerűsége a Kalózpárt miatt csökkent, a STAN közkedveltsége ugyanis változatlan maradt. A két párt megjegyezte: bár kemény választási hadjáratra számítottak, őket is meglepte, milyen gyűlöletkampánnyal kell megküzdeniük. Ebben nagy szerepe van az álhíreknek és annak, hogy Andrej Babiš kormányfő a Twitteren „karolta fel” azt a teljesen hamis állítást, miszerint a kalózok menekülteket akarnak beköltöztetni a felszabaduló lakásokba.
A németországi Zöldek is megtapasztalhatták, hogy veszélyes, ha egy párt nyílt kritikát fogalmaz meg Oroszországgal szemben. A környezetvédők kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is állandó álhírek céltáblája, bár abban saját magának is komoly szerepe volt, hogy a Zöldek népszerűsége csökkent az eltelt néhány hónapban.
