Csúcspontjához ért a koronavírus-járvány és a gazdasági nehézségek által sújtott Tunéziában a politikai válság, miután vasárnap Kaïs Saïed köztársasági elnök úgy döntött, 30 napra befagyasztja a parlament tevékenységét, felfüggeszti a képviselők mentelmi jogát, és meneszti Hichem Mechichi kormányfőt. Ezt követően a Le Monde beszámolója szerint tunéziaiak ezrei özönlöttek az utcára a kijárási tilalom ellenére.
A patthelyzet hónapok óta tart, most látnak az emberek némi reménysugarat a helyzet javulására. Az államfő és a leváltott kormányfő között már régóta feszült volt a viszony. Az elnök többször is hangoztatta, sok kérdésben nem osztja a 2020 szeptemberében kormányfőnek kinevezett Hichem Mechichi politikáját. Kivált január után mérgesedett el a kapcsolatuk, amikor a kormányfő olyan minisztereket nevezett ki, akiket az elnöki hivatal korrupcióval és összeférhetetlenséggel gyanúsít. Kaïs Saïed ezért nem volt hajlandó beiktatni őket, így azóta 9 minisztériumot vezettek ideiglenes jelleggel. Mechichit többször bírálták nem csak politikai irányvonala, hanem az egészségügyi helyzet kezelése miatt is. Az országban naponta 150-200-an halnak meg a Covid-19 következtében, a kórházakból drámai beszámolókat hallani. Július 20-án, a negyedik hullám csúcspontján a kormányfő menesztette egészségügyi miniszterét, Faouzi Mehdit.
A 2019-es választások óta a parlament népszerűtlenségét konfliktusok sora tépázta meg. Az utóbbi időben többször tüntettek a kabinet feloszlatása mellett. A nehézségeket tetézte az iszlám-konzervatív Ennahda párt vezetője, Rached Ghannouchi megosztó személyisége. Utóbbi élesen bírálta az államfőt a parlament munkájának befagyasztása miatt, államcsínnyel vádolva az elnököt.
Kaïs Saïedet 2019-ben a szavazatok 72 százalékával választották meg elnöknek, azóta is az egyik legnépszerűbb politikus. Szakértők ugyanakkor megosztottak abban, volt-e joga a kemény lépésekre, s az alkotmány 80. cikke lehetőséget ad-e számára minderre. Mivel alkotmánybíróság még nincs, a politikai ellentétek miatt a pártok nem tudtak megállapodni a taláros testület összetételéről, így nem könnyű tisztázni a kérdést. Az alaptörvény szövege homályosan fogalmaz, s azt írja, hogy a lehető leghamarabb garantálni kell a normális működéséhez való visszatérést. Ezenfelül ilyen esetben konzultálni kell a kormányfővel, a képviselőház elnökével és az alkotmánybíróság elnökével. Kaïs Saïed azt állítja, az első kettőt értesítette, a harmadik viszont még nem létezik, de Rached Ghannouchi tagadja, Hichem Mechichi pedig nem mondott erről semmit.
Megoldatlan kérdések tehát vannak bőven, de a legégetőbb probléma a járvány visszaszorítása lenne. A lakosság mindössze 8 százaléka kapott két oltást, ami ugyan sokkal jobb, mint a kontinens 1,4 százalékos átlaga, ettől függetlenül így is naponta százak vesztik életüket a fertőzés következtében. A 3 millió vakcinából 928 ezret a legrászorultabb államok számára létrehozott Covax-kezdeményezés révén kaptak.
Pedig az emberek beoltatnák magukat, július 20-án nyílt, regisztráció nélküli napot tartottak, amikor bárki sorba állhatott vakcináért, de sokan, elsősorban fiatalok, csalódottan mentek haza. Egyes központoknak egy óra múltán be kellett zárniuk, mert kifogytak az oltóanyagból. Mint Mamia Boufaied-Akkari, 38 éves gyógytornász a Le Monde-nak beszámolt: „Negyedórával a hivatalos kezdési időpont után érkeztünk, de mintha valami szuperrangadóra érkeztünk volna, annyian voltak. Azt mondták, nincs több oltóanyag, a központ a vártnál korábban nyitott ki, és csak 1000 dózist tudtak kiosztani”. A Faouzi Mehdi egészségügyi miniszter által kezdeményezett oltási kampány így teljes csődöt mondott. Annyira, hogy másnap fel is kellett függeszteni. A súlyos kudarc miatt kellett távoznia a tárcavezetőnek. Ezzel azonban az ügy nem volt lezárva. Két nappal később Mehdi Facebook-bejegyzésben vágott vissza, a kormányfőre hárítva minden felelősséget. Tunéziában egyébként a kínai Sinovac-kal és a Pfizer által gyártott Coronavac oltóanyaggal zajlik a vakcinakampány. Már amennyire zajlik a szűkös készletek miatt. Franciaország, amely augusztus 2-tól tervezi állampolgárai beoltását Tunéziában, adományok és kétoldalú együttműködés révén mintegy 1,2 millió dózist szállított az észak-afrikai államba. Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Kína, Belgium és Lettország is ígért oltóanyagot Tunéziának. Így, ha minden jól megy, hamarosan lesz elég vakcina.
Szükség is lenne az oltási kampány felgyorsítására, mert a kórházakban áldatlan állapotok dúlnak. Az orvosok és az ápolók rendkívüli módon túlterheltek, az intenzív osztályokon nincs hely, de kevés az oxigén is: Tunézia naponta csak 100 000 litert termel, míg a szükséglet jelenleg 240 000 liter. Ugyanakkor Franciaország igyekezett segíteni, három kórháznak adományozott olyan eszközöket, amelyekkel 15 évig lehet oxigént előállítani. Mint egy aneszteziológus beszámolt róla, már március óta feszült helyzet a kórházban. „Az intenzív osztályon az átlagéletkor 40 és 50 év közötti, különösen a delta-változat megjelenésével vált még drámaibbá a helyzet. Amint szabaddá válik egy hely, új beteg érkezik.” – mondta. Hozzátette, csak alig néhány beteget tudnak megmenteni.
Tunéziában, ahol 2020-ban még nagyon kevés Covid-19-eset fordult elő, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint most a legmagasabb a halálozási arány Afrika és az arab világ államai közül.
