Védelmébe vette a kairói rezsim által üldözött egyiptomi civileket az Egyesült Államok, miután az egyiptomi hatóságok vádat emeltek Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Kezdeményezés az Emberi Jogokért (EIPR) főtitkára ellen. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az EIPR és más civil szervezetek munkatársaival szembeni fellépés az összes egyiptomi szabadságjogait csorbítja, végső soron pedig az ország stabilitását és jólétét veszélyezteti. A washingtoni kormány rosszallását a kairói vezetés felé is jelezte.
Újságírói kérdésre Price megjegyezte, a fegyverüzletek megkötésekor és az Egyiptomnak szánt katonai támogatás megállapításakor figyelembe fogják venni az emberi jogok helyzetét. Mint mondta, Joe Biden amerikai elnök már jelöltként is világossá tette, hogy ez még a legfontosabb partnerek esetében is szempont lesz, nem fognak szemet hunyni jogtiprások felett a “biztonság, stabilitás vagy bármilyen más érdekek” nevében.
Az amerikai kormányzat februárban jóváhagyott egy 200 millió dolláros fegyverüzletet Egyiptommal - annak ellenére, hogy a 2013-ban puccsal hatalmat szerző Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kormányzása alatt folyamatosan romlik az emberi jogok helyzete.
Az EIPR rendszeresen a hatóságok célkeresztjébe kerül, tavaly novemberben például a szervezet három jogvédőjét állították elő terrorizmus gyanújával, miután európai országok diplomatáival találkoztak. A nemzetközi felháborodás következtében az érintetteket végül elengedték, ám vagyonuk befagyasztását nem oldották fel. Az EIPR egyik kutatóját, az Olaszországból családlátogatásra hazautazó Patrick Zakit viszont tavaly február óta fogva tartják előzetes letartóztatásban, pedig az ő őrizetbe vétele is komoly visszhangot váltott ki Európában.
Hoszám Bahgat vegzálása sem a napokban kezdődött: még az előző rendszerben, 2011-ben vád alá helyezték külföldi finanszírozás elfogadásának gyanújával, 2016-ban pedig szabálysértési eljárást indítottak ellene a katonai ügyészség munkájáról szóló tényfeltáró cikke miatt. Azóta egyik ügyét sem zárták le, vagyonát befagyasztották, és az elmúlt öt évben kiutazási tilalmat foganatosítottak vele szemben.
A mostani, harmadik pert azért indították Bahgat ellen, mert egy tavaly decemberi Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy a választási bizottság néhai, éppen akkortájt elhunyt elnöke ősszel a 2010 óta legtisztességtelenebb szavazását vezényelte le.
A posztért három bűncselekmény miatt is vádat emeltek a jogvédő ellen: állami szervezet megsértéséért, a parlamenti választások tisztaságát kétségbevonó álhírek terjesztésért és azért, mert vétkét a közösségi médián követte el. Baghat állításait azonban a nemzetközi sajtó beszámolói is alátámasztják - az Economist brit lap megállapította, hogy a hatóságok letartóztatásokkal, fenyegetéssekkel és bürokratikus akadályokkal biztosították, hogy a Sziszi-rezsim kritikusainak zöme el se indulhasson jelöltként.
