Görögország;Franciaország;szigorítás;vakcina;Lettország;tiltakozások;

- Utcai tüntetést és az oltási hajlandóság emelkedését hozta Macron szigora

Görögország és Franciaország után Lettországban is bevezetik a kötelező koronavírus elleni oltást az egészségügyi, a szociális és az oktatási intézményekben dolgozók számára. A lett kormány szerdán jóváhagyott törvénymódosítása értelmében október elsejétől ezeken a területeken dolgozóknak kötelező lesz az oltási igazolvány, az oltást megtagadókat a munkáltatók elbocsáthatják. A rigai parlamentnek ugyan még jóvá kell hagynia a kormánydöntést, de ez nem tűnik akadálynak. A kormány eddig is mindent megtett az oltási kedv serkentéséért, ennek ellenére az első adaggal beoltottak aránya is csupán 42,5 százalék az országban, teljes védettséggel a lakosság 39,4 százaléka rendelkezik, miközben az új koronavírus fertőzések 54 százalékát már az előzőknél sokkal gyorsabban terjedő delta variánsa teszi ki.

Arra vonatkozóan még nincsenek adatok, hogy miként fogadta a bejelentést a lett lakosság, az viszont már ismert, hogy

Franciaországban a lakosság közel 80 százaléka támogatja az Emmanuel Macron elnök által hétfőn bejelentett szigorításokat és a vakcina kötelezővé tételét az egészségügyi, szociális dolgozók számára.

Ez annak ellenére igaz, hogy szerdán, a francia nemzeti ünnepen országszerte mintegy 19 ezren demonstráltak, helyenként erőszakosan. A Radio France International beszámolója szerint Párizsban mintegy 2250 ember tiltakozott, de a legnagyobb városokban, Lyonban, Bordeaux-ban, Strasbourgban és máshol is tüntetések zajlottak. Párizsban már reggel utcára vonultak, párhuzamosan az állami ünnepséggel, amikor a Champs-Elysées mentén zajlott a hagyományos Bastille-napi ünnepi katonai parádé.

Macron szeptember elsejéig ad határidőt az egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinak, hogy beoltassák magukat, ellenkező esetben elbocsáthatóvá válnak. A tiltakozóknak a kötelezően felmutatandó oltási igazolás sem tetszik, mint ahogy az sem, hogy a köztéri maszkviselés kötelezettségét is sok helyen fenntartják a koronavírus delta variánsának terjedése miatt, illetve oltási igazoláshoz vagy negatív PCR teszthez kötik július 21-től többek között a vendéglőkbe, mozikba, színházakba, vidámparkokba való belépést, de még a repülővel és hosszabb utak esetében a vonattal, busszal való közlekedést is.

Macron lépése nem véletlen, Franciaország is azon országok közé tartozik, ahol igen komoly gondot okoz nemcsak az új vírusmutáns, hanem a lakosság oltásellenessége is. Miközben a nyugat- és dél-európai országokban igencsak felpörgött az oltási kampány, konstansan és fokozatosan emelkedik a beoltottak száma,

Franciaországban mindmáig csupán 39,4 százalékos a teljes védettséggel rendelkezők, illetve 53,6 az egy dózissal beoltottak aránya.

Az oltásellenesség igen magas az egészségügyi dolgozók, elsősorban az ápoló személyzet körében, mintegy 45 százalékos. (Emlékeztetőül, Magyarországot már tíz európai uniós ország előzi meg az első adag tekintetében, tehát hetek kérdése, hogy a teljes védettség tekintetében is változni fog a sorrend. Izlandon például 90 százalékos már az első adaggal beoltottak aránya, de Hollandia, Belgium is 82 százalék fölött van, de Németország, Spanyolország, Olaszország, illetve az északi államok mindegyike látványosan halad e téren, míg idehaza végképp megrekedni látszik az oltakozási kedv a járványügyi korlátozások felszámolása nyomán.)

Macron hétfői bejelentése azonban nemcsak utcai tüntetést eredményezett, hanem az oltási hajlandóság látványos emelkedését is, az azóta eltelt két napban rekordszámú, 2,24 millió francia foglalt időpontot a Covid-19 oltásra, kedden már a beadott oltások tekintetében is napi rekord született, 792 ezer ember kapta meg a vakcinát, közölte a bfmtv.com. A Doctolib regisztrációs portál adatai szerint a vakcinát igénylő új jelentkezők többsége 35 év alatti, emelte ki a Deutche Welle.

Miközben a nemzeti ünnepen az új intézkedések és a kötelező oltás ellen tüntetők azt hirdették, hogy a „szabadság nevében” vonultak utcára, az Elabe közvélemény-kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák közel 80 százaléka támogatja az egészségügyi és szociális dolgozók számára előírt védőoltásokat, míg az utazási korlátozásokat, az éttermekbe és szórakozóhelyekre való belépés szigorítását csak 58 százalék támogatta.

A máris a jövő évi elnökválasztásra koncentráló francia politikai pártok, a Marine Le Pen vezette szélsőjobb Nemzeti Tömörülés kivételével, támogatják az új kormányzati intézkedéseket. A francia parlament július 21-én, rendkívüli ülésen dönt a kérdésben.

Görögországban is volt ugyan tüntetés szerdán az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók kötelezővé tett védőoltása miatt, ám csupán 4 ezren vonultak utcára, ami azt jelzi, a lakosság többsége elfogadja azt. Az országban ugyanis látványosan terved a vírus delta variánsa, egyetlen hét alatt 800-ról 2900-ra emelkedett a napi új fertőzések száma. A teljes védettséggel rendelkezők aránya csupán 48 százalék, az első dózist 59 százalék kapta meg.

Moszkvában azt tartották kívánatosnak, ha a labilis személyiségű politikus lesz a Fehér Ház ura.