Az óbudai Kiscelli Múzeum ezúttal nem az épület falai között, hanem a kastélyparkban rendezett kiállítást. A szervezők a közeli erdőben madárodúkat szereltek a fákra, melyek oldalára a környék egy-egy történetét írták rá. – Mi, a múzeum munkatársai úgy gondoljuk, óriási potenciál rejlik a parkerdőben – mondta el dr. Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum egykori igazgatója a kiállítás megnyitóján, kiemelve: a tervezéskor a bécsi Hermész-villa példája lebegett a szemük előtt. Utóbbi épület a Bécsi Városi Múzeum egy külső helyszíne, melyet csaknem háromszor annyian látogatnak mint a Kiscelli Múzeumot, mivel annak parkja lehetővé tesz egynapos kirándulásokat. A Kiscelli csapatának is hasonló a célja: valóra váltani a Kiscelli Kastély egykori tulajdonosa, Schmidt Miksa bútorgyáros végrendeletét, aki azzal a kikötéssel hagyta a barokk épületet a fővárosra, hogy abban múzeumot tartsanak fönn, a közeli erdőt pedig a budai gyerekek számára parkként hasznosítsák.
A kiállított anyag alapját több tudományos munka képezte, melyet a kastély területének két szakértője, dr. Rostás Péter és dr. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum volt főigazgatója készített. Hogy a parkot óvják, a tárlat rendezői nem avatkoztak be a környezetbe, helyette madárodúkat helyeztek a fákra, melyekre informatív szövegeket nyomtattak. Tervezésükhöz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai segítségét kérték, így azokban nyugodtan költhetnek az erdő madarai, a széncinegék, a rozsdafarkúak, a barázdabillegetők és a seregélyek is.
A parkban barangolva fokozatosan bomlik ki előttünk a történelem: rögtön az épület előtti madáretetőről megtudhatjuk, hogy az épület már a török utáni időben állt, pontosabban annak a kápolnája, melyet Zichy Péter gróf építtetett a mariazelli kegyszobor másolatának, mellette szintén a Zichy család megbízásából egy kolostort emeltek a trinitárius rendnek. Egy másik odúról aztán kiderül: miután a kastélyt Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros megvásárolta és felújította, abban saját régészeti, néprajzi és művészeti gyűjteményét helyezte el, míg a templom előcsarnokát meggyilkolt szeretője, Mágnás Elza emlékkápolnájává alakította.
Az erdő belseje felé már a park múltja elevenedik meg. Megtudjuk, hogy korábban állt itt remetelak, mészkő-, kavics- és agyagbánya, valamint egy fogadó is – utóbbi terében a Mária-kegyszoborhoz érkező zarándokoknak kínálták fel a közelben készített bort. Az erdőben a madáretetőkből tizennégy darab található, így megtalálásukhoz egy kisebb túrára van szükség – érdemes tehát a Doberdó úton a Kiscelli kálvária stációi mellett is végigsétálnunk, és persze az erdő kisebb-hosszabb ösvényein is.
A szabadtéri tárlat így beteljesíti a célját, hiszen amellett, hogy rálelünk az egyes odúkra, egyben bejárjuk a környéket is, így eljuthatunk a ma már magas fákkal körbevett, a XVIII. században épült Szent Vér kápolnához is. A gyerekeknek pedig érdekes lehet felolvasni a múzeum előtt álló Kiscelli sárkány történetét, mely eredetileg a Lánchíd pesti hídfőjénél állt mint jégtörő szörny a téli áradások idején. A másik két társa az Állatkertbe költözött.
Infó:
Kiscelli Park – Vadregényes kastélykert
Megtekinthető: folyamatosan
További információk: http://kiscellimuzeum.hu
