Évekig csak a gaz verte fel Siófok-Sóstón az egykori kemping területét, mígnem egyszercsak megjelentek a munkagépek, kiparcellázták a területet, új utakat aszfaltoztak le. Hamarosan házak is elkezdtek épülni, sőt, többlakásos épületek is, amelyek egyikében már eladásra kínálják a félkész apartmanokat.
A folyamat az egész Balatonparton megfigyelhető: ahol a beruházók találnak egy üres telket, inkább egy 4-6 lakásos – vagy ha van rá lehetőség, még nagyobb - társasházat építenek fel, nem pedig egy családi házat. Ezen egyrészt nagyobb a haszon, másrészt a nyaralóra vágyók hozzáállása is változik. Egyre többen vannak, akik nem akarnak a fűnyírással vesződni, inkább egy apartmant szeretnének terasszal, két lépésre a Balatontól – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Így, míg régen a Balatonnál jellemzően a kert volt az érték, és ennek megfelelően épültek ott a leginkább csak alvásra alkalmas nyaralók, ma már inkább a telken épült ingatlan az igazán fontos.
A Balaton-parti településeken néhol már duplázódó ingatlanárak megugrása is részben a kínálatban egyre erőteljesebben megjelenő újépítésű apartmanokra vezethető vissza, hiszen ezek drágábbak, mint a 60-as, 70-es években épült nyaralók. Zamárdiban például tavaly márciusban még kicsivel 600 ezer forint felett járt az átlagos négyzetméterár, az idén márciusban viszont már 1 millió 16 ezer forintot kérnek. A régebbi építésű ingatlanok négyzetméter-ára azonban átlagosan „csak” 890 ezer forintra emelkedett, míg az újépítésűeké több mint 1,1 millióra. A kínálatban pedig utóbbiakból több lett: 2019 márciusában az ingatlan.com felületén 307 házat, lakást, nyaralót hirdettek Zamárdiban, és ebből 7 volt az újépítésű, tavaly viszont már a 312 ingatlanból 25 volt új.
A Balaton egész környékén megszaporodtak a frissen felhúzott lakóingatlanok: a portál adatai szerint Veszprém és Somogy megyében idén márciusban már 640 újépítésű lakást kínálnak eladásra, míg tavaly még csak 560-at hirdettek. A KSH interaktív térképes adatbázisa szerint Somogy megyében 2012 és 2015 között mindössze 1 kiadott építési engedély jutott ezer lakosra, 2016-ban viszont ez 6-ra ugrott, és azóta is 4-5 körül mozog. Az épített lakások száma pedig 10 ezer lakosonként 7-11 között mozgott 2016 előtt, 2018-ban és 2019-ben viszont már 24-nél járt.
Az újépítésű ingatlanok vevőköre magasabb szolgáltatási színvonalat is vár el, így az infrastruktúra – az üzletek, éttermek kínálata - is fokozatosan fejlődik a környéken. Ez magával hozza a régebbi építésű nyaralók drágulását is – mutatott rá Balogh László. Megjegyezte: ez a folyamat már korábban elkezdődött a Balatonnál. Erre tett rá még egy jókora lapáttal a koronavírus megjelenése és a járványügyi korlátozás, ami miatt már tavaly nyáron is szinte mindenki nyaralót akart venni, ha volt egy kis spórolt pénze. A home office lehetősége és az utazási korlátok együttesen vásárlásra ösztönözték azokat, akik korábban csak gondolkoztak rajta. Egyre többen pedig le is költöznek a Balaton mellé. Persze nem mindenki engedheti meg magának az újépítésű nyaralókat, lakásokat, a kereslet is inkább az alacsonyabb árú ingatlanok iránt nőtt.
Idén tavasszal újabb lökést kapott a tóparti kereslet. Március közepére a Somogy megyei részen meghirdetett lakóingatlanok iránti érdeklődés 84 százalékkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát, a Veszprém és a Zala megyei részeken pedig 54 százalékos volt a növekedés. Ennek nyomában az adásvételek is megsokasodtak. Mint Balogh László fogalmazott: formabontóan élénk a forgalom most a Balatonnál. A nyaralóvásárlások szezonja igazából tavasz végén, nyár elején kezdődik, most viszont már március 22-ig több (1296) balatoni nyaraló hirdetése került le az ingatlan.com oldaláról – azaz feltehetőleg eladták -, mint tavaly egész márciusban (993). A tavaly nyári csúcsokat persze még nem éri el az adásvételek száma, de az értékesítések felgyorsulását mutatja az is, hogy egyre rövidebb ideig maradnak fent a hirdetések az oldalon. Ez egyben azt is jelzi, hogy most már az is eladhatóvá vált, ami korábban nem. A korábbi évek tapasztalatai alapján az igazán robbanásszerű kereslet azonban majd a fűtési szezon vége után jön el.
Mindez az árakra is hatással van. A Balatonnál mért - az északi parton 675 ezer, a déli parton 635 ezer forintos – átlagos kínálati négyzetméterár már csak kevéssel marad el a budapesti 720 ezer forintos átlagtól. A fentiek ellenére Balogh László nem gondolja, hogy éppen egy hatalmas lufi fújódna a Balatonnál, ami hamarosan kipukkad. Ezek az ingatlanok egyelőre tartják értéküket, és a szezonban jól ki őket lehet adni a nyaralásra vágyóknak. A Balaton mellett vásárolt újépítésű ingatlanokkal nem lehet melléfogni – vélekedett. Az árak ugyanakkor valószínűleg nem emelkednek majd tovább ilyen rohamtempóban, hiszen a koronavírusválság gazdasági következményei is egyre szélesebb kört érintenek majd, így elfogyhat a fizetőképes kereslet. A Balatonpart azonban mindig is egy speciális szegmense volt az ingatlanpiacnak, így itt még nehezebb megjósolni a jövőt.
