Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a klasszikus értelemben vett társadalombiztosítás Magyarországon (most egy költségvetési sor felel az ellátások finanszírozásáért, az Államkincstár mint kifizetőhely működik), nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek. A többi között erről beszélt Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő, volt szociális államtitkár az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) néhány héttel ezelőtt fogalmazott meg tizenkét pontos javaslatcsomagot a nyugdíjakkal kapcsolatban, illetve az MSZP választmánya is megvitatta az ezzel kapcsolatos felvetéseket. Ezek közül az egyik legfontosabb az idén újra bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj – pontosabban annak egyelőre egy heti része – átalakítása olyan módon, hogy minden nyugdíjjogosult azonos összeget, az átlagnyugdíjnak megfelelő 140 ezer forintot kapjon (illetve ennek arányos egyheti részét). Így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk összegéhez képest nagyobb kiegészítéshez jutnának. Emellett a NYUSZET és a szocialisták is javasolják a nyugdíjindexálás, vagyis az ellátások kiszámítási módjának megváltoztatását, hogy az ne csak az inflációt vegye figyelembe.
– Az inflációkövető nyugdíjemelési technika az évszázad átverése – fogalmazott Korózs Lajos. Szerinte ezzel Orbán Viktor azt üzeni, hogy „aki a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak garantálják, hogy a következő évben is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni, mert csak annyival emelik az ellátását, amennyi a pénzromlás mértéke”.
A nyugdíjas fogyasztói kosár számítási módszerét is felül kellene vizsgálni – folytatta Korózs Lajos, aki fontos célnak tartja, hogy a rokkantellátások visszakerüljenek a rendszerbe. Emlékeztetett arra: éppen most két éve annak, hogy az országgyűlésnek – az Alkotmánybíróság felszólítására – rendeznie kellett volna az alkotmányellenes döntések miatt hátrányt szenvedett, rokkantsági ellátásra jogosult emberek helyzetét.
Az MSZP az öregségi nyugdíjminimum összegét a nettó minimálbérhez kötné, annak 50 százalékában határozná meg, azaz 2023-tól körülbelül 65-70 ezer forintra emelné a mostani 28.500 forinthoz képest. Korózs Lajos szerint ettől a 28.500 forintos összegtől már most el kellene választani a különféle szociális ellátásokat, amelyeknek kalkulálásakor az öregségi nyugdíjminimumot tekintik küszöbértéknek a jogszabályok (például az anyasági támogatásnál vagy a gyes-nél). Mint mondta, jelenleg nagyjából 40-50 ezer olyan ember van Magyarországon, akiknek az 50 ezer forintot nem éri el a nyugdíja, és közel 400 ezren vannak olyanok, akiknek a havi ellátása 50 és 100 ezer forint közötti. – Az viszont teljesen biztos, hogy 28.500 forintot nem lehet beosztani. „Erről kár lenne vitatkozni” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a szocialisták nem a Párbeszéd alapjövedelem-javaslatában található 100 ezer forintos garantált időskori jövedelemminimumot támogatnák, Korózs Lajos azt mondta, elsősorban megközelítésbeli különbségről van szó, de erről a kérdésről, vagy éppen arról, hogy a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítási elv helyreállítására kell-e törekedni, az ellenzéki pártok még idén tavasszal egyetértésre juthatnak.
