A kormány az 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése címén mintegy 3600 milliárd forintot fizetett ki cégeknek, jogi személyeknek gazdaságvédelem címszó alatt, részint ennek következtében tavaly az államháztartás hiánya 5548 milliárd forintot ért el. A költségvetési kiadások között megbújt jónéhány olyan tétel - 217 milliárd forint értékben -, amely a Fidesz hátországához tartozó különböző alapítványokhoz került, részben a gazdaságvédelmi alapból, részben a költségvetés más fejezeteiből. Ez az összeg rekordnak számít, soha egyetlen kormány nem költött ekkora pénzt szellemi-támogatói hátországának a hízlalására. Tavaly a kormány ezen felül több százmilliárd forint értékű állami részvényt és ingatlanvagyont juttatott különböző vagyonkezelő alapítványoknak.
A vagyonkezelő alapítványok többségét kormánypárti politikusok, illetve a kormány által felkért magánszemélyek felügyelik. Ebbe a vonulatba tartozik az egyetemek tulajdonjogának kiszervezése magánalapítványokba, de ezen felül a kormánytöbbség – parlamenti döntéssel – több kulturális alapítványnak is juttatott ingatlanvagyont.
A legnagyobb – 130,8 milliárd forintos – készpénzes költségvetési támogatást 2020-ban a Tihanyi Alapítvány kapta a Magyar Államkincstár adatai szerint. A Tihanyi Alapítvány - illetve utódaként már a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány működteti a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) és a Corvinus Egyetemet. Az MCC tavaly a parlament fideszes többségének jóváhagyásával a tehetséggondozó programjához tavaly több vidéki ingatlant kapott ingyenesen a kormánytól, illetve a Mol és a Richter Nyrt. 10-10 százalékának tulajdonjogát is. A részvénycsomag értéke több mint 365 milliárd forint. Az erről szóló elemzésünket itt találja.
Már tavaly további 63,2 milliárd forintot fizetett ki kormány az költségvetésből a különböző vagyonkezelő alapítványok támogatásra. Ez az összeg a következő években ugrásszerűen növekedni fog, hisz ép ezekben a hetekben a jelentősebb vidéki egyetemeket is alapítványi formára állítják át. Ha ez megtörténik, akkor döntéshozatal centruma az egyetemek szakmai vezetésétől és szenátustól kormányemberek által uralt alapítványi kuratóriumok kezébe kerül, amelyek már szabadon dönthetnek az egyetemek kiadásairól, azaz együttesen évi mintegy száz milliárd forintos megrendelésről.
Évek óta jelentős költségvetési támogatást kap a Schmidt Mária történész által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem Társadalomkutatásért Közalapítvány – amely tavaly összesen 9,3 milliárd forintot kasszírozott a büdzséből. Az alapítvány üzemelteti többek között a Terror Házát és Kertész Imre Intézetet. A közalapítvány 2019-ben 5,5 milliárdnyi közpénzt kapott, ami már így is egymilliárdos növekedés volt 2018-hiz képest. További közpénzmilliárdokhoz - összesen 7,2 milliárd forinthoz - jutott tavaly a még Antal József miniszterelnök kezdeményezésre alapított Batthyány Alapítvány, míg a fideszes új generáció hátországaként szolgáló Kommentár Alapítvány 4,9 milliárd forintot kapott. A sor végén Áder János Köztársasági elnökhöz köthető Kék Bolygó környezetvédelmi alapítvány kullog – amely tavaly "potom" 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatásból védte meg a Földet.
Az alapítványoknak juttatott direkt támogatáson kívül közbeszerzések és közvetlen kormányzati beruházások keretében további több száz milliárd forintnyi „piaci” megrendelés került a NER-üzletembereihez, amelynek egy része szinten alkalmas a kormánypárt politikai tevékenységének finanszírozásra. Csak tavaly 13,9 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az új atlétikai stadionnal kapcsolatos munkálatokra, amit konzorciumban a Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B. Á. L. Zrt. nyert el. Szintén Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyerte meg egy kínai céggel közös konzorcium részeként a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítását, amelyre csak tavaly 81 milliárd forintot fizetett ki a kormány. Több olyan állami céget alapított a kormány, amelyekről egyelőre nehezen képzelhető el, hogy azok az adófizetőknek valaha is hasznot hoznak, viszont alkalmasak lehetnek a NER-holdudvar megrendelésekkel való ellátására : ilyen például az Adria Port Zrt., amelynek csak a tavalyi tőkeemelésére 5 milliárd forintot költött a tárca. Az Adria Port száz százalékos állami cég, amely egy telket vett az olaszországi Trieszt tengerpartján, ahova a magyar kormányzat magyar tengeri kikötőt álmodott. A projekt egyelőre csendben áll, de ha beindul a fejlesztés, azon minden bizonnyal megjelennek a NER-építőipari cégei.
A kormány a Magyar Államkincstár adatai szerint kommunikációra 48 milliárd forintot költött el – ezen pénzek jelentős része szintén a NER-holdudvarához kerültek. Jól tükrözi az RTL és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2-csoport állami reklámbevételeinek aránya. Médiai 1 értesülései szerint az RTL-csoport tavaly nettó 2,5 milliárd forintos állami reklámbevételre tett szert. Ezzel szemben a hasonló nézettségű TV2 csoport mintegy 20 milliárd forintos állami reklámbevételhez jutott- a kilencszeres különbség nézettségi, illetve piaci szempontokkal aligha magyarázható.
