szegénység;Európa;Magyarország;minimálbér;

- Brüsszel szegénységi küszöb fölötti minimálbért szorgalmaz

Szakadék tátonghat a hivatalos európai, hazai statisztikák és a valóság között.

Az európai uniós tagállamok a nemzeti jogszabályban meghatározott minimálbért mindig a szegénységi küszöb fölé helyezzék – szorgalmazza az Európai Parlamentben (EP) szerdán a munkahelyi egyenlőtlenségek és a dolgozói szegénység témájában elfogadott jelentés.

A képviselők szerint a megfelelően megállapított minimálbér megoldást jelent az egyenlőtlenségek csökkentésére és a dolgozói szegénységre. A jelentés kiemelte: 

„A minimális munkakörülményekre vonatkozó jogszabályokat minden munkavállaló esetében be kell tartani: ez fontos eleme a dolgozói szegénység elleni harcnak. Mivel a nőket nagyobb valószínűséggel sújtja a szegénység és társadalmi kirekesztés, ezért a nemek közötti bérszakadék felszámolása és a megfizethető, jó minőségű gyermekgondozás is fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben.”

Az EP tagjai indítványozták azt is: az atipikus módon foglalkoztatott vagy nem hagyományos munkaviszonyban dolgozóknak biztosítsanak másokkal azonos jogokat, és vezessenek be a jelenleginél jobb munka-szabadidő arányt.             

Az uniós statisztikai hivatal meghatározása szerint dolgozói szegénységről akkor kell beszélni, ha a munkavállaló félévnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát.

Ahogy a Népszava korábban közérthetően részletezte, mindez azt jelenti:

„aki szociológiailag szegény, az nem engedheti meg magának az autótól az automata mosógépig terjedő listából legalább három, súlyos esetben négy tétel megvásárlását és olyan háztartásban él, amelyben a munkaképes korúak közt legalább egy ember az utóbbi egy évben a munkára fordítható idejének kevesebb mint 20 százalékában dolgozott”.

Uniós adatok szerint 2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát, Magyarországon 8,4 százalékát fenyegette a dolgozói szegénység. Csakhogy, mint arról lapunk majdnem egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság országjelentése nyomán beszámolt:

„Magyarországon elképesztő mértékben nőttek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek az Orbán-kormány évtizedében. (...) az akkor vizsgált 27 tagállam közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség 2008 és 2018 között.”

Az Európai Bizottság tavaly novemberben terjesztette elő javaslatát, amely méltányos minimálbért és tisztességes megélhetést hivatott biztosítani az uniós munkavállalóknak, bárhol dolgozzanak is.

Nem gulyáságyúból esznek Orbán Viktorék, olimpikon mesterszakácsok- és cukrászok szállítják az étkeket a budai Várba.