A tavalyi 6,4 százalékos gazdasági visszaesés után 2021-re 3,5 százalékos növekedéssel kalkulál a Pénzügyminisztérium (PM), derül ki az 2020. év utolsó napján publikált négy éves gazdasági és költségvetési prognózisból. A 2022 után még nagyobb sebességre kapcsolhat a magyar gazdaság, a választási évben 5 százalék feletti, majd 2024-ig négy százalék körüli növekedéssel számolnak. Ha tartósan négy százalék körüli bővülést mutatna a magyar gazdaság egy évtizeden keresztül, az valóban soha nem látott teljesítmény lenne. Ugyanakkora PM négy éves előrejelzése sem erre az évre, sem a következőkre nem nyújt semmilyen fogódzót, hogy milyen úton, milyen gazdaságpolitika mentén érné el ezt a csodát.
A Covid-19 utáni új aranykor várható eljöveteléről először Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzetben beszélt, amikor úgy fogalmazott. hogy minden esélyünk megvan arra, hogy Magyarország az elmúlt száz év leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el az előttünk álló évtizedben. Pár nappal később Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott: "nagy idők kapujában állunk", és az új évtizednek már az első éve is fantasztikus lehet, még akkor is, ha az első pár hónapja "nyomorúságosnak" tűnik is majd a korlátozások miatt. "Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára: a világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, a magyarnak pedig még gyorsabbnak kell lennie" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, "egy olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek." Hatalmas fejlesztési forrásokat halmoztunk föl, nagyon nagy programokat fogalmaztunk meg - tette hozzá.
Az tény, hogy a Covid-19 jelentősen átalakítja a világgazdaságot, egyre nagyobb teret nyer a digitális gazdaság, a környezetvédelem, a tudásalapú gazdaság és az innováció. Nem tudni, hogy Orbán Viktor erre a dimenzióváltásra gondolt-e. Ami még nagyobb baj, hogy a Pénzügyminisztérium négy éves gazdasági kitekintésből sem derül ki, hogy a kormány az elmaradott magyar oktatási, egészségügyi rendszerekhez hozzá akar-e nyúlni annak érdekében, hogy növelje a magyar gazdaság versenyképességét.
Úgy tűnik, a PM csak a már elfogadott „gazdaságvédelmi” intézkedésektől várja a növekedés beindulását. Így továbbra is jelentős költségvetési pénzekre számíthatnak az út- és vasútépítőcégek, folytatódik a Magyar Falu és Modern Városok valamint az Egészséges Budapest program. Ez utóbbi fedőnéven fut a főleg Pest megyét érintő rendelőfelújítási program, valamint az új szuperkórházak tervezése, esetleg kivitelezése is. Az intézkedések között a PM a nagyvállalati támogatásokat, a turisztikai fejlesztéseket valamint a lakásépítési programok támogatását említi. Nyoma sincs az intézkedések között a zöldfordulatnak vagy a tudásintenzív gazdaságpolitikának.
A pénzügyi tárca anyagából az derül ki, hogy a kormány nagy reményeket fűz az uniós pénzek elköltéshez. Gyakorlatilag ez az egyetlen plusz forrás, amihez a várható növekedés köthető: 2021 ben már elindulnak az új, 2021-2027-es tervezési periódusra meghirdetett programok – írja a PM. Az új uniós források két nagy blokkra tagolhatók: egyrészt a hagyományos többéves pénzügyi keret (MFF) kohéziós politikai forrásai, másrészt az Európai Bizottság által meghirdetett helyreállítási csomag, az úgynevezett „Következő Nemzedék EU” forrásai, amelynek legnagyobb programja az úgynevezett „Helyreállítási és Ellenálló Képesség Eszköz” (RRF). Az MFF kapcsán a kormány kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. Erre a célra várhatóan 9100 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre a következő 7 év során. Magyarország részesedése az RRF vissza nem térítendő támogatásaiból 6,27 milliárd euró, mintegy 2200 milliárd forint, a hitelkerete pedig 10,03 milliárd euró, mintegy 3500 milliárd forint. A kormány ugyan az elmúlt hetekben meghirdetett néhány, a 2021-27-es uniós pénzek lehívását célzó operatív programot, ám azok nem többek szemelvénygyűjteményeknél, amelyben egészségügy minőségi fejlesztésről a digitális oktatás kiterjesztésről és az egyetemi képzési rendszer már megkezdett átalakításról elmélkednek, ami rendkívül kevés egy 15 ezer milliárd forintos uniós támogatási program felhasználásához. Pedig a következő hetekben a kormány a nem létező programok alapján már pályáztatni akar.
Lassú költségvetési konszolidáció jöhet
A választások előtt a kormány nem rántja vissza a gyeplőt, és még az idén is jelentős, 3643 milliárd forintos hiányt tervez, a tavalyi rekordméretű, 5497 milliárd forintos deficit után. Ez a bruttó hazai termék (GDP) értékében mérve 2020-ra 8,6 százalékos hiányt jelent, ami az idén 6,5 százalékra csökken, ami azonban még egy válság után évben is kirívóan magas. A kormány még 2022-re, vagyis a választási évben is három százalékot messze meghaladó, 4,8 százalékos deficitet tervez, ami összegszerűen 2868 milliárd forint. Vagyis, mint látható, a kormány az előttünk álló két évben jelentős költekezésre készül, részint a választások, másrészt a minél gyorsabb gazdasági helyreállítás miatt. Teheti, mert az egész világon felpuhultak a költségvetések, így nincs jelenleg külső kényszer a fegyelmezett gazdálkodásra.
A kormány azzal számol, hogy az idén 17 ezer milliárd forintot költ el a tavalyi 20,6 ezer és az utolsó békeévnek számító 2019-es 16 ezer milliárd forintos kiadás után. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben 2019-hez képest 6,4 százalékkal nőnek a kiadások, miközben a bevételek még mindig 6,2 százalékkal alacsonyabbak lesznek.
Nincs nagy meglepetés a költségvetési kiadások szerkezeti átalakításban: nagy nyertes a lakástámogatási sor lesz, amire idén 93 százalékkal több jut, mint 2019-ben. (2020-hoz nincs értelme hasonlítani az adatokat a vírus-sokk miatt, ezért minden esetben a 2019-es számokhoz képest nézzük, hogy hol történik súlypontváltozás.)
A kormány azzal számol, hogy a 2019-es 190 milliárddal szemben az idén 370 milliárd jut a lakástámogatásokra, az összeg 2022-ben 402 milliárdra emelkedik, majd a támogatásai programok kifutásával gyakorlatilag a 2019-es szintre esik vissza. A szociális kiadások ugyanakkor alig 2,6 százalékkal haladják meg a 2019-es összeget, azaz reálértéken számolva négy-öt százalékkal csökken. Jól jár az állami média, amelynek költségvetési támogatásai 22 százalékkal 97,7 milliárd forintra nő, de 54 százalékkal költ többet az állam a közlekedés támogatásra is 2021-ben.
A nagy spórolás a tervek szerint a költségvetési szerveknél következne be, itt 2021-ben 12 százalékkal kevesebbet, összesen 8400 milliárdot költene a kormány, ám nagy kérdés, hogy ez a 900 milliárd forintos megszorítás összejön-e, ugyanis 2020-hoz képest a minisztériumok kiadásait 3800 milliárd forinttal kellene csökkenteni.
