Bár a KSH önbevalláson alapuló és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív munkanélküliségi adatai között még mindig óriási az eltérés, mindkét statisztikából azt lehet kiolvasni, hogy a járvány második hulláma ősszel nem ütötte meg a munkaerőpiacot. A KSH kedden közölt, legfrissebb adatai ugyanakkor még csak a novembert mutatják, a komolyabb korlátozások – éttermek, szállodák, fitnesztermek, mozik, színházak bezárása, rendezvénytilalom, 19 órai boltzár - pedig a hónap közepétől léptek csak életbe, így azok hatása később még érződhet.
A statisztika alapján novemberben a foglalkoztatottak száma 4 millió 496 ezer fő volt, azaz 45 ezerrel több, mint októberben. Ugyanezen egy hónap leforgása alatt ugyanakkor csupán 9 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma: a KSH szerint jelenleg 190 ezren keresnek munkát, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az ellentmondás mögött feltehetőleg az húzódik meg, hogy a KSH módszertani okokra hivatkozva rendre az inaktívak, nem pedig a munkanélküliek közé sorolja az állásukat elvesztő, ám a vírus és a korlátozások miatt munkát sem kereső embereket. Így amikor ők elhelyezkednek, a statisztikában nem csökkentik a munkanélküliek táborát, a foglalkoztatottakét viszont növelik.
Az adatokból az is kiolvasható, hogy az őszi hónapokban összességében még mindig 40 ezerrel több volt a munkanélküli, és 41 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi visszaesést főként az okozta, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma egy év alatt 27 ezerrel zsugorodott. Ez nyilvánvalóan a határzárra és a turizmus összeomlására vezethető vissza, amelyek miatt számos külföldön dolgozó magyar kényszerült hazatérni. A vírus európai megjelenése előtti téli hónapokban még 115 600-an dolgoztak úgy külföldön, hogy családjuk itthon élt, tavasszal azonban számuk 92 500 főre zuhant. Nyáron a korlátozások feloldása után ismét 100 ezernél többen tudtak külföldön munkát vállalni, ősszel viszont újfent a tavaszi szintre csökkent a "kint" dolgozók száma. Emellett közmunkát is 21 500 fővel kevesebben kaptak az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon ugyanakkor 2019 őszéhez képest még 8 ezer fős növekedés is látható. Mindebből az következik, hogy bejött a kormány csupán enyhe korlátozásokat bevezető stratégiája, hiszen az elődleges munkaerőpiac a tavaszi sokk után gyorsan visszaépült.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az NFSZ adatbázisában novemberben összesen 296 507-en - szerepeltek álláskeresőként, vagyis 106 ezerrel többen, mint ahány munkanélkülit a KSH „megtalált”. A tendencia viszont azonos a két statisztikában, hiszen októberhez képest az NFSZ-nél is bő 9 ezerrel csökkent az álláskeresők száma. Ezek az adminisztratív adatok a KSH-éhoz képest nem csak pontosabb, de aktuálisabb képest is festenek. Amióta ugyanis az NFSZ adatai is a munkaerőpiac javulását mutatják, a kormány is lelkesen közli azokat még az adott hónap végén. Tavasszal ez még nem így volt: amikor naponta tízezrek vesztették el munkájukat, csak a következő hónap végén jelentek meg az előző havi statisztikák. Most, hogy már nem olyan rossz a helyzet, a decemberi NFSZ-adatokat is közzétették a két ünnep között. Ebből pedig az látszik, hogy 2020 utolsó hónapjában csaknem 6 ezer fővel tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.
