Mikor először jöttem Magyarországra, a kilencedik kerület volt az otthonom. A Lónyay utcában laktunk a férjemmel – mondja a kamerába a Nigériából érkezett Catherine Odorige, miközben látjuk, hogy egy piros csempéjű konyhában szeli fel a hagymát a Nyugat-Afrikában közkedvelt jollof rizshez és sült csirkéhez.
A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA) Főzd meg a világot! című videósorozatának eddig megjelent három epizódjában ugyanis különféle, a kilencedik kerületben élő, külföldről érkezett emberek nemzeti ételeinek elkészítését ismerhetjük meg, miközben az alkalmi szakácsok elmesélik életük egy részét, pontosabban azt, hogyan érkeztek Budapestre és milyen kapcsolat fűzi őket Ferencvároshoz. A videók éppen ezért nem ragadnak meg a főzőműsorok megszokott tematikájánál, a séfek ugyanis a személyes történetük elmesélésével „köretet” is adnak az ételükhöz, így mire a sütés-főzés véget ér, a néző is sokkal közelebb érezheti magát hozzájuk.
Catherine sztorijából például kiderül, hogy őt a szerelem hozta Magyarországra 2005-ben, majd többszöri látogatás után 2013-ban telepedett le Afrikából származó férjével, aki az itt élő afrikai közösség központi alakja lett, két kislányuk pedig magyar iskolába jár. Kiderül továbbá, hogy a hölgy 2018-ban doktori fokozatot szerzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, jelenleg pedig a Dunaújvárosi Egyetemen tanít, és a doktorijához végzett kutatói munkáját is folytatja, amely a harmadik országbeli állampolgárok Európai Unión belüli integrációjáról és a civil szervezetek szerepéről szól.
Persze ezután elárul pár gasztronómiai ínyencséget is: megtudjuk például, hogyha Nigériában egy nagyobb vacsorán nincsen jollof rizs az asztalon, akkor nem is lehet teljes a fogás, másrészt Nyugat-Afrikában gyakorlatilag „jollofrizs-háború” dúl Ghána, Sierra Leone és Nigéria között, Catherine szerint viszont természetes, hogy ők nyerik a versenyt.
Voltak előzmények
A „Főzd meg a világot” ötlete már évekkel ezelőtt megfogant, a megvalósításra azonban az idei évig várni kellett. Az alapító a 2011-ben létrejött FKA, melyet a kerületben élő, dolgozó magánszemélyek hoztak létre, helyi forrásokat gyűjt, hogy támogathassa a kerületi kezdeményezéseket.
A független szervezet évente két fő adománygyűjtő eseményt szokott szervezni, nyaranta a Swimathon nevű közösségi kampányt, valamint az Élő Adás című projektet – utóbbi során 6,2 millió forint gyűlt össze, amelyből a MIRA Interkulturális Közösség a jövőre induló Befogadó Focikupát szervezheti meg, valamint egy új otthont teremtenek a MáSzínháznak és támogatni tudják még a bajba került független előadóművészeket, és sok, Heves megyében élő tarnabodi gyereket, akik így életükben először nyaralhatnak.
A főzőesemény története 2017-ig nyúlik vissza, ekkor indult ugyanis az FKA Új szomszédaink – Sokszínű Ferencváros című projektje, melynek fő célja volt, hogy az alapítvány megismerje, hogyan érzik magukat a kerületben élő nagyszámú külföldi közösség egyes tagjai, vagyis milyenek a tapasztalataik, és egyáltalán kialakult-e bármilyen kötődésük a lakóhelyükhöz. A szervezők ezért több mint harminc külföldivel készítettek interjút, 2018-ban pedig Mesélő tárgyak címmel egy fotókiállítást rendeztek, melynek képein az egyes lakók tárgyain keresztül mondtak el egy-egy személyes történetet. Ugyanebben az évben a Ráday Korzó közösségi fesztivál keretében szervezték meg a Ferencváros az olvasztótégely nevű városi sétákat, melyekből kiderült, hogyan telepedtek le Ferencvárosban egy évszázaddal korábban a szerbek, németek, valamint hogyan kezdtek itt új életet a görög és az erdélyi magyarok, majd a huszadik századtól a világ különböző pontjairól érkező külföldiek.
Az eseményen persze nemcsak a történelem és a különféle kulturális helyszínek kerültek szóba, de a résztvevők első kézből kóstolhatták meg a kerület különböző kultúráinak ízeit. Az FKA továbbá szintén ebben az évben szervezte meg a Kóstold meg a világot! nevű gasztroeseményt, melyen a magyar süteményekkel együtt a tanzániai, nigériai, fülöp-szigeteki, kurd és szír ételekből is lehetett csemegézni.
– Mindkét eseményre sokan jöttek el, így éreztük, hogy ezt a tematikát folytatnunk kell – mondja Polyacskó Orsolya, az FKA munkatársa, aki kollégáival elhatározta, hogy egy helyi stúdióban indít el egy, a külföldi étkeket bemutató interkulturális, beszélgetős főzőiskolát, amelyhez már a „séfeket” is sikerült megnyerniük, de a megvalósításba beleszólt a pandémia. Ekkor azonban tervet váltottak, és az FKA elkezdte szervezni az online főzőiskolát, melyhez egy jó barátjuk, egy alapítványi kurátor frissen felújított konyháját kapták meg, valamint meggyőzték a „fellépőket”, hogy ezúttal egy, a tévéből ismert főzőshow-ban kell szerepelniük.
Augusztusban így elindult a forgatás, az FKA felvette a kapcsolatot az Ázsia Bolttal, amely a főzőshow-hoz biztosította a különféle fűszereket, a Müllner & Kálmán Content Lab pedig a kisfimek elkészítéséért felelt. – Mi viszont többet akartunk egy átlagos főzőműsornál – mondja Polyacskó Orsolya, aki a munkatársaival úgy tervezte, hogy az egyes epizódokban ne csak az egyes ételekről essen szó, de a „szakácsok” élete is kiderüljön, és hogy milyen a kötődésük Ferencvároshoz.
Sokszínű kerület
– Ferencváros tényleg sokszínű, sok külföldi lakik és dolgozik a kerületben, a harmadik országbeliek pedig a SOTE-t és a Corvinust látogatják, és szintén sokan szállnak meg a Kinizsi utcai kollégiumban is – mondja Polyacskó. Arról nem beszélve, hogy Külső-Ferencvárosban, a Soroksári úton számos cég irodája sorakozik, míg a Ráday utcában egymást érik különféle nemzetek, úgymint a perui, tibeti, ukrán nemzetek konyhái, a Mester utcában pedig szintén, melyet egy volt örmény boltos évekkel ezelőtt „a tolerancia utcájának” nevezett el.
A harmadik videó két, Észak-Angliából érkezett séfje kapcsán is hasonló derül ki a kerületről, Andrew Cartwight és Martin Fisher ugyanis egy amerikai társukkal együtt megvásárolták és vezetik a Lónyay utca elején található 6:3 borozót. A két férfi azonban a sörös marhahúsos pite készítése közben elárulja, hogy mikor megvették a helyet, egyáltalán nem gondoltak arra, hogy annak az imidzsén változtassanak, helyette megőrizték a hely jellegét.
Cartwright a videóban meg is jegyzi, hogy noha egy olyan borozót támogatnak, melynek első üzemeltetője Hidegkúti Nándor volt, aki három gólt rúgott az angolok hálójába, nekik mégis tetszik a helyzet iróniája, és tisztelik a magyar csapat sikerét.
A második videóban a Damaszkuszból jött Haiya Ali Al Mohammedről is izgalmas tények derülnek ki: már Magyarországon ismerkedett meg a szintén szír férjével, aki a Debreceni Egyetemen szerzett orvosi diplomát, és akivel egy ideig Egerben éltek, 2007-ben pedig megszületett a kislánya, aki magyar iskolába jár, és tökéletesen beszéli a magyar nyelvet.
A Népszavának a szír hölgy ráadásul elárulta, annyira megtetszett neki a főzőműsor, hogy tervezi, ő is elindítja a sajátját, ha Budapesten nem is, majd Isztambulban, melyben több nemzetiség ételét szeretné bemutatni. Mindemellett jól érzi magát Ferencvárosban, de furcsának találja, hogy azokban a kerületekben, ahol az emberek tehetősebbek, és feltételezhetően sűrűbben utaznak külföldre, mégis zárkózottabban álltak hozzá. A magyar nyelv elsajátításával egyre inkább megváltozott a véleménye a környezetéről. Amíg ugyanis a szír hölgy csak hellyel-közzel beszélte és értette a magyart, addig számára mindenki kedvesnek tűnt, ahogy azonban egyre jobban értette a mondatokat, rájött, hogy többen kritikusan viszonyulnak hozzá. Haiya Ali Al Mohammed viszont úgy látja, ha ő ennek ellenére is pozitívan áll a másik emberhez, akkor az illető, ha kedves nem is lesz vele, de legalább érzelmileg semleges marad. – Bárhová is utazik az ember a világon, pozitívan kell bánni az emberekkel, így még az sem lesz ellenséges, aki esetleg nem szimpatizál vele – fogalmazott.
Küszöbön a folytatás
A széria újabb három epizódjában is izgalmas ételekről és sztorikról fogunk hallani: a török Faruk Grubuz a mercimek köftesi nevű ételt mutatja be, mely leginkább a lencsefasírtra hasonlít, a marokkói Saad Douyal csirkés, citromos tazsint és a marokkói padlizsánsalátát szervírozza, míg az indonéz Husnah Manwan a mie goreng fogással, vagyis indonéz sült tésztával és kókuszos palacsintával készül.
