irodalom;Nobel-díj;költészet;

- Louise Glücké az irodalmi Nobel-díj

Az amerikai költő 342,2 millió forintnak megfelelő összeggel gazdagodik.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Glück amerikai költőnek ítélte, az indoklás szerint félreérthetetlen, őszinte és rendíthetetlen hangjáért, amely jelzi, a költő akarja, hogy megértsék. Az akadémia tizenhatodik alkalommal díjazott női szerzőt az első, 1901-es díjátadás óta, női költőt utoljára 1996-ban.

Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban. Apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik: nagyszülei Magyarországról emigráltak az Egyesült Államokba. A Sarah Lawrence College-ra és a Columbia Egyetemre járt, diplomát nem szerzett. Alkotói munkája mellett évek óta több felsőoktatási intézményben, jelenleg a Yale Egyetemen tanít. Számos jelentős amerikai elismerésben részesült, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, a Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjában és a Bollington Díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban. Tizenkét verseskötetét és számos esszékötetét adták ki. Magyarul egyelőre nem jelent meg kötete, verseinek fordításai folyóiratokban, illetve a Versum Online felületén olvashatók.

Az irodalmi Nobel-díjat október 8-án az akadémia online felületein jelentették be, majd Anders Olsson akadémiai tag méltatta a szerzőt, miszerint Louise Glück karrierjét az 1968-as Firstborn (Elsőszülött) című kötete indította el, mely már korán jelezte, a költő a kortárs amerikai költészet prominens alakjai közé tartozik. „Költészetére jellemző, hogy versei tiszta kifejezésre törekszenek, központi témái a gyerekkor, a család, a szülőkhöz és a testvérekhez fűződő szoros kapcsolatok” – hangzott el.

A testület indoklása szerint fontos szerepet játszik nála az önéletrajzi háttér, ám nem lehet vallomásos költőnek nevezni: az egyetemest keresi, inspirációját mítoszokból és klasszikus motívumokból nyeri. Elhangzott, közönsége az 1985-ös The Triumph of Achilles (Akhilleusz győzelme), és az 1990-es Ararat című kötet hatására nőtt meg az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt; utóbbi kapcsán Anders Olson kiemelte, abban három, a költőre jellemző vonás is szerepel, melyek később is megjelennek az életműben: a családi élet témája, a szigorú, mégis játékos intelligencia és a kifinomult érzékű kompozíció. „Louise Glück a versírás során továbbá azt is megtanulta, hogyan használja a hétköznapi beszédet a költészetben, melyben a fájdalmas családi viszonyok költői dísz nélkül jelennek meg” – szólt a laudáció.

A költő 10 millió svéd koronával (342,2 millió forintos összeggel) gazdagodik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között. 

Pénteken a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, hétfőn pedig a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérem díjazottját ismertetik.

Előzmények és magyar esélyekMinden évben nagy találgatások és fogadások előzik meg a díj bejelentését, Louisa Glück szerepelt ugyan a fogadási listákon, ám korántsem az élbolyban. A legtöbben Anne Carsont és Maryse Condét tartották esélyesnek, de a tippek közt szerepelt Ljudmila Ulickaja, Murakami Haruki és Margaret Atwood neve is. A rangos irodalmi díjat legutóbb, Olga Tokarczuk lengyel, illetve Peter Handke osztrák szerzőknek ítélték oda a 2018-as és a 2019-es év elismeréseként. A díj történetében eddig egyetlen magyar szerző vehette át az elismerést: 2002-ben Kertész Imrét díjazták, a laudáció szerint „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Az elmúlt években az díj várományosai közt tartják számon Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót is.

Megjelent Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare című kötete. Valószínű, hogy kevés ilyen szellemes, vicces Shakespeare-könyv akad a hatalmas szakirodalomban.