Egyelőre fellélegezhetnek a rövid távú lakáskiadásból élők, a kormány ugyanis megfutamodott a szállodások szemét régóta szúró piac központi megregulázása elől. Ahogyan az az utóbbi hónapokban többször is előfordult: a kabinet előbb némi szivárogtatással tesztelte a közvéleményt, majd, ha a beharangozott javaslat kevéssé bizonyult népszerűnek, inkább mégsem lépte meg. Esetleg az önkormányzatokra bízta a feladatot, hozzák meg ők a népszerűtlen intézkedéseket. Utóbbi történt a rövidtávú lakáskiadás szabályozásának esetében is.
A gazdaságvédelmi operatív törzs sajtóban is megszellőztetett javaslata – miszerint évi 120 napban korlátoznák a rövidtávú lakáskiadást – végül nem ment át a kormányon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón közölte: a kormány nem kíván dönteni ebben a kérdésben, inkább az önkormányzatok kezébe adja a szigorítás és a korlátozás jogát, erről pedig várhatóan már a jövő héten törvény is születhet. Az önkormányzatok akár teljesen be is tilthatják az „airbnbzést”, vagy továbbra is teljesen szabadon engedhetik. A kérdésben kiemelten érintett Budapesten így akár az is megtörténhet, hogy az utca egyik felén zavartalanul működhetnek továbbra is a lakáshotelek, két házzal arrébb viszont már nem. Elképzelhető persze az is, hogy fővárosi szinten valamiféle egységes szabályozás lesz. Karácsony Gergely legalábbis a kormánydöntés bejelentése után azt írta közösségi oldalán: a fővárosi önkormányzat kész együttműködni a kerületekkel a szabályozási munkában.
A 120 napos korlátozást a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége több turisztikai szervezettel közösen javasolta még áprilisban. A szállodások azonban ennél már sokkal régebb óta sérelmezik, hogy a lakáskiadásra nem vonatkoznak a hotelekre érvényes szigorú előírások, jelentős a területen a szürke gazdaság, így egyenlőtlen a verseny. A Magyar Turisztikai Ügynökség pedig épp a koronavírus miatti turisztikai mélyrepülés idején hallotta meg a szállodások hangját. Guller Zoltán vezérigazgató a napokban jelezte: Budapesten valamilyen módon szabályozni fogják a rövidtávú lakáskiadást, miután arról értekezett, a fővárosban lassabban indul be a turizmus, mint vidéken. (Ennek fényében különösen érdekes az mfor.hu összeállítása, amely szerint a budapesti hotelek nem pályázhatnak a 60 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy-programra, csak a vidéki szálláshelyek.)
A lakáskiadókat képviselő szervezetek viszont azzal érvelnek: amikor amúgy is kevés a vendég, nem szűkíteni, hanem színesíteni kellene a száláskínálatot, különben a turisták Prágát, Bécset, vagy Krakkót választják Budapest helyett. A korlátozás ráadásul a fekete gazdaságot erősítené, holott a feketén működőket a lakáskiadók szervezetei is szeretnék visszaszorítani. A feketézés felszámolásának célja azonban a kormányzati kommunikációban nem jelent meg. Gulyás Gergely megemlítette viszont a (bulituristák és a bulinegyed lakói közötti) együttélési nehézségeket, ami miatt szerinte a helyi önkormányzatoknak kell a kérdés szabályozásában teljes szabadságot adni.
Azt egyelőre nem tudni, az önkormányzatok miként döntenek, de a főpolgármester szavai alapján szigorítások várhatóak. Karácsony Gergely emlékeztetett: már a választási programjában vállalta, hogy az elmúlt években a fővárosban iparággá fejlődött, mégis a gazdaság szürke zónájában ragadt turisztikai célú lakáskiadást szabályozni kell, mivel a budapesti lakbérek szélsőséges mértékű emelkedéséhez ez is hozzájárult. Szerinte olyan átfogó szabályozásra van szükség, ami - Amszterdam, Berlin vagy London mintájára - korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését, megszünteti a lakások turisztikai célú hasznosításának kedvező adózását, viszont jelentős adókedvezményekkel támogatja a lakások hosszútávú, biztonságos bérbeadását. A piac „fehérítése” érdekében pedig lehetővé teszi az önkormányzatok hozzáférését a turisztikai céllal hasznosított lakások adataihoz.
Ha pedig korlátozás jön, az borítékolhatóan hatással lesz a lakásárakra. Az ingatlankiadásból élő befektetők vagy eladják lakásaikat, vagy áttérnek a hosszú távú bérbeadásra, esetleg megpróbálják kombinálni a rövid és a hosszú távú lakáskiadást. Utóbbiak esetén komoly nyereségtől esnének el, hiszen a nyári turistaszezonban az egy havi hosszú távú bérleti díjat egy hét alatt meg lehet keresni a rövidtávú szobáztatással - mutat rá a Fixhozam.hu. Bármelyik forgatókönyvet is választják a tulajdonosok, a bérleti díjak csökkenni fognak. A kombinált verzióban ugyanis eleve olcsóbban lehet csak kiadni a lakást, ha a nyári szezonra ki kell költözni. Ha pedig több lakás kerül be a hosszú távú bérletek piacára, az lenyomja a díjakat, amelyeket hosszabb távon is alacsonyabb szinten tarthat, hogy a rozsdaövezetekben építendő lakásokat áfamentesen adhatják majd bérbe a vállalkozók.
A lakáskiadás csökkenő hozama kevesebb befektetőt csábíthat az ingatlanpiacra, így a lakások eladási ára is eshet. A VI. és VII. kerületben az elmúlt 4 hónapban már 1,5 százalékkal olcsóbb is lett a lakások négyzetmétere, miközben a fővárosi átlagár egyáltalán nem csökkent – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Minderre a koronavírus-járvány gazdasági utóhatásai, majd jövő évtől a hitelmoratórium megszűnése miatti esetleges lakáseladási hullám is rátehet egy lapáttal. Az ingatlan.com szakértője szerint egyre több jel mutat arra, hogy az elmúlt öt év lakásdrágulása után 2021 az árcsökkenés éve lehet a budapesti ingatlanpiacon. Ahogy 2015-ben a fővárosi lakásárrobbanás a belvárosból indult, úgy a lakásárcsökkenés is a belső kerületekből gyűrűzhet ki a többi városrészbe.
