Európai Parlament;fuvarozás;kamionok;külföldi kiküldetés;

- Fújtatnak a kelet-európaiak a fuvarozás új szabályai miatt

A közúti szállítási piac reformjáról és a közúti fuvarozók munkakörülményeinek javításáról szóló intézkedéscsomagot fogadott el csütörtökön az Európai Parlament, de a változtatásokkal a kelet- és közép-európai tagállamok jó része nem ért egyet, és az Európai Bizottság is fenntartásait hangoztatja.

A reform nyomán nem változik a járművezetők munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályozás, de a munkarendjük megszervezése igen: a rendelet hatályba lépését követően jogukban áll majd, hogy három- vagy négyhetente hazatérjenek. Ezt a lehetőséget a munkáltatónak kell biztosítania. A rendszeres heti pihenőidejüket (legalább 45 órát) a járművön kívül, tehát nem parkolókban kell tölteniük. Ha a vezető a pihenőidejét az otthonától távol tölti, a szállását a munkáltatónak kell fizetnie.

A hivatásos kamionsofőrök hamarosan kiküldött munkavállalóknak fognak minősülni, ha nemzetközi fuvart teljesítenek, illetve a saját országukon kívüli nemzeti piacon dolgoznak. Vagyis ugyanolyan bérezésben kell részesülniük, mint a munkavégzés helyén szállítást végző helyi fuvarozóknak. Kivétel, ha a jármű be- vagy kirakodás nélkül halad át egy tagállamon, vagy ha csak két ország között szállít. A határátlépést rögzíteni fogják a teherautók tachográfjai, megelőzve a csalás lehetőségét.

A fuvarozási szektorban rengeteg postafiókcég működik. Ez azt jelenti, hogy a főként nyugat-európai vállalatok olyan keleti tagállamokban alapítanak csak névleg működő leányvállalatokat, ahol jóval alacsonyabb a bérezés és az adó. Az új szabályozás ennek véget kíván vetni azzal, hogy a cégeknek ezután hitelt érdemlően kell bizonyítaniuk, hogy tényleges tevékenységet végeznek abban az országban, ahol bejegyezték őket. Gépjárműveiknek nyolc hetente vissza kell térniük a vállalat központi telephelyére.

A pihenőidőre és a járművezetők hazatérésére vonatkozó előírásokat már néhány héten belül alkalmazni kell, míg a kiküldetésre vonatkozó szabályokat a törvény hatályba lépését követő másfél év múltán, hasonlóan a postafiókcégek megszüntetését célzó szóló rendelethez.

A közép- és kelet európai kormányok egy része — köztük a magyar is — kezdettől fogva ellenezte a változtatásokat, mivel azok szerintük versenyhátrányba hozzák a régió vállalkozásait. Emellett bürokratikus terheket raknak a szektort uraló kis- és középvállalkozásokra, az előírások nagy részét pedig lehetetlen lesz teljesíteni. Kifogásolják, hogy a gyakori hazautazás és üresjárat terhet rak a környezetre. Miközben az EU megtiltja, hogy a gépjárművezetők a kamion kabinjában töltsék a pihenőidejüket, nem vesz tudomást arról, hogy Európa szerte hiányoznak a szállásokkal és megfelelő biztonsági berendezésekkel ellátott parkolók.

Deli Andor a Fidesz EP-képviselője szerint a mobilitási csomaggal az EU “cserben hagyta a fuvarozókat”. Szerinte a nyugati tagállamok célja kezdettől az volt, hogy kiszorítsák a piacról a kelet-európai versenytársakat. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői viszont közleményben tudatták, hogy ők megszavazták a külföldön szolgáló kamionosok jobb munkakörülményeit biztosító javaslatokat, köztük azt, amely szerint a hazájukon kívüli uniós tagállamban dolgozó fuvarozók bérét az adott ország béréhez kell igazítani.

Közleményében az Európai Bizottság illetékes biztosa, a román nemzetiségű Adina Vălean szintén kifogásolta, hogy az EP által elfogadott jogszabályi változtatások olyan kötelezettségeket rónak a fuvarozási cégekre, amelyek növelik a környezetszennyezést. Közölte, hogy a testület az év végéig elkészül a hatásvizsgálattal, és ennek fényében dönt majd arról, hogy beterjesszen-e módosító indítványokat a mobilitási csomaghoz.    

A jegybank szerint bevált a járványügyi intézkedés, nem tudnak jelentősebb visszaélésekről.