A Mészáros Lőrinc cége által elnyert Budapest- (Kelebia)- Belgrád vasútvonal felújítása kapja jövőre a legnagyobb költségvetési támogatást, nagyobb összeget még a Paks 2-re fordítandó 115,9 milliárd forintnál is – olvasható ki a 2021-es költségvetés pénteken benyújtott fejezeti indoklásából. A kormány minden érdemi beruházást, így a belgrádi vasutat és Paks 2-t is a most létrehozott gazdaságvédelmi alapból finanszíroz, függetlenül attól, hogy annak van-e bármi köze a koronavírus gazdasági hatásaihoz, vagy sem. Inkább ez utóbbi a jellemző, hiszen az alap kiadásai között az elmúlt években már unásig megszokott kormányzati nagyberuházások köszönnek vissza.
Vasúti fejlesztésekre a kormány jövőre összesen 188 milliárd forintot szán: a pénz tetemes része, 132,3 milliárd forint megy a kelebiai vasútra. A kormány az idén ugyanerre a beruházásra már kivett az idei gazdaságvédelmi alapból 82,1 milliárdot, így a két év együttes előirányzata 214,3 milliárdra rúg. A 700 milliárdos vasútfejlesztés egy kínai projekt része, a kivitelező részben egy kínai cég, magyar oldalról pedig Mészáros Lőrinc vasútépítő cége végzi a munkát.
A Budapest-Belgrád vasútvonalat a közlekedési szakemberek elhibázott fejlesztésnek tartják, a vonalon ugyanis érdemi vasúti forgalom nem bonyolódik. Ez nem változik akkor sem, ha beindulnak a kínai szállítások, amelyek napi plusz két vonatpár közlekedését jelentik. Korábban volt szó kínai fejlesztési hitel igénybevételéről, de a kormány láthatóan egyelőre közvetlenül a költségvetésből akarja finanszírozni a beruházást.
Jut még jövőre 37,5 milliárd a debreceni BMW gyár vasúti kapcsolatának kiépítésére is, bár a bajor autógyár átmenetileg elhalasztotta a gyár építésének megkezdését. A Pénzügyminisztérium előterjesztésből az is kiderül, hogy tovább folytatódik a a gazdasági igényektől szintén elrugaszkodott Budapest-Kolozsvár és Budapest-Varsó közötti nagy sebességű vasúti kapcsolat tervezése, egyelőre csak papíron. Erre jövőre 727 millió forintot szánnak.
Tovább folytatódik a budapesti Városliget "lebetonozása", amire csak jövőre 62,8 milliárd forintot szán a kormány, ezzel ez a harmadik legnagyobb összegű egyedi beruházás a 2021-es büdzsében. Ez a pénz a már zajló fejlesztések befejezést szolgálják, az hogy épülnek-e új épületek a Városligetben, folyamatos vita tárgya. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan a tavalyi önkormányzati választások után tett egy olyan kijelentést, hogy ha a budapestiek nem akarják, akkor nem lesznek új épületek a város legnagyobb közparkjában, ám az utóbbi hetekben egyre több kormányközeli „civil” szervezet tesz olyan politikai nyilatkozatot, amely a kormányt a Városliget átalakításnak folytatásra ösztökéli.
A városligetre szánt 2021-es kiadásoknak az indoklás szövege szerint a „közpark és infrastruktúra projekt, a Dózsa György úti mélygarázs, a Magyar Zene Háza beruházások folytatására, illetve az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ üzemeltetését”, valamint a projektet bonyolító állami cég, a Városliget Zrt. működési költségeit kell fedeznie.
Az Egészséges Budapest program beruházásaira további 29,9 milliárdot költenek. Így a fővárosban elköltött beruházási támogatások összességében meghaladják a 111 milliárdot. A kormány ezen felül 19 milliárd forintot ad a kiemelt fővárosi fejlesztésekre: ebből a pénzből kell megkezdeni a Galvani úti új Duna-híd előkészítését, és befejezni a Puskás Stadion környéki beruházásokat, hogy a terület alkalmassá váljon Európa-bajnoki futballmérkőzések rendezésre. Ebből a 19 milliárdból kellene ugyanakkor rendezni a Lánchíd vagy Váralagút felújítását is – legalábbis a szöveges indoklás szerint, mert konkrét összeget egyik fővárosi beruházáshoz sem rendeltek, csak felsorolták azokat. Ezzel érvelhet a kormány, más kérdés, hogy ezek a fejlesztések nem a fővárosnak, hanem a kormánynak fontosak.
