Tovább erőlteti a kormány a hivatalosan 700, valójában a kapcsolódó beruházásokkal együtt akár ezer milliárd forintba (GDP 2 százalékát) kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását. A projekt engedélyeztetési eljárásainak felgyorsításáról és azok titkosításról szóló törvényjavaslat vitájában a kormány részéről nem hangzott el olyan érv, ami elfogadhatóvá tette volna a projektet, különösen, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a gazdaságmentés miatt a halasztható beruházásokat fel kellene függeszteni.
Miközben kormány érdemi gazdasági mentőcsomagja nem éri el a GDP egy százalékát sem – a Kopint-Tárki számításai szerint -, addig a kormánynak kedves területek továbbra is több száz milliárd forintot kapnak. A Soroksár-Kelebia vonal felújítását egy közbeszerzési versenyben az a kínai-magyar konzorcium nyerte, amelyben a magyar felet Mészáros Lőrinc képviseli. De miközben a kormány sajnál néhány száz milliárd forintot a munkájukat vesztett magyar emberek kisegítésre áldozni, ugyanezen idő alatt 600 milliárdot szán turisztikai beruházásokra. A magyarázat szintén az lehet, hogy a magyar idegenfogalmi iparágban az Orbán-család (Orbán Ráhel, Tiborcz István) mellett Mészáros Lőrinc is jelentős érdekeltséggel bír.
A kormány az idei költségvetésben 922 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre, de hogy ez milyen részekből áll, mind a mai napig nem derült ki. A Népszava Pénzügyminisztériumból származó információi szerint olyan tételekhez nem nyúlhattak a tervezők amelyek a kormányfő kedvenc kiadásai, ezek közül épp az idén a Budapest-Belgrád vasútvonalra szánt 63 milliárd forintot nevesítették. Ez a pénz a beruházásra, a kelebiai országhatár és Soroksár vasútállomások közötti 160 kilométeres szakasz felújítására és kétvágányúsítására betervezett 700 milliárd forintnak alig tizede. További 300 milliárdba kerülne a Soroksár-Ferencváros pályaudvar közötti 10 kilométeres szakasz nyomvonal-módosítása, ugyanis a vasútvonal épp a tervezett olimpia falu útjában van. A projekt ezen része még nem él, de a Soroksár-Kelebia vonal tervezést már elkezdték.
A parlament épp a héten tárgyalta a vasútvonal engedélyezését leegyszerűsítő és a fontosabb adatokat tíz évre titkosító kormányzati törvényjavaslatot. A vasútvonal felújítása kínai érdek, ugyanis ezen robogna az napi két pár tehervonat, amely kínai árukat vinne a kínai befolyás alatt lévő Pireusz kikötőjéből Nyugat-Európába.
A magyar vasúthálózat szempontjából a vonal másodlagos, érdemi forgalmat nem bonyolít, leszámítva az elővárosi közlekedést. Emiatt magyar állam számára beruházás számítások szerint 2400 év alatt térülne meg. Ennek ellenére a kormány, és információink szerint a kormányfő személyesen is erőlteti. A parlamenti vitában Schanda Tamás, az innovációs tárca közlekedési államtitkára az ellenzéki felvetésekre épp úgy érvelt, hogy a válság a beruházás ellen nem érv, hanem azt erősítő tényező. A kormány képviselője szerint ebből magyar munkahelyek keletkeznek, erről szól a kormány gazdaságpolitikája. A Népszava megkérdezte az ITM-et, hogy hány magyar munkahelyet remélnek és mennyi időre a 700 milliárdos projekt keretében, ám választ nem kaptunk kérdésünkre.
