Ma már kevesen emlékeznek Pfeiffer Zoltánra. Ő volt a Kisgazdapárt Horthy- és Szálasi-ellenes, majd később szovjet- és kommunistaellenes politikusa, a Tildy Zoltán által vezetett, alkalmazkodóbb szárny kritikusa. Híres arról, hogy 1946. április elsején megjelent Tildy irodájában egy rúd szalámival, és átadta az akkori köztársasági elnöknek. Állítólag így és akkor született meg a szalámitaktika kifejezés.
Évtizedekkel később gyakran találkoztam Zoli bácsival New Yorkban. Ott élt 1947 óta. Egy amerikai kém, James McCargar csomagtartójában menekült Bécsbe, majd onnan Amerikába. New Yorkban a 119-ik utcában lakott, az én irodám pedig akkoriban a Columbia egyetemen volt, a 118-ik utcában. Ott keresett meg, bemutatkozott, majd leült, és kedvesen, barátságosan kioktatott. Többnyire meghallgattam, és néha egy emelettel lejjebb is ment, Deák István kollégámhoz és barátomhoz, a híres történészhez, hogy leadja ugyanazt a beszédet neki is. Meg lehetett elégedve velünk, mert a könyvgyűjteményét ránk hagyta.
„Mondd, ezek az amerikaiak nem értik, hogy kikkel állnak szemben Moszkvában?” Lényegében mindig az amerikai naivitás foglalkoztatta. Mindenféle tárgyalást ellenzett a szovjet elvtársakkal. Úgyis csalni fognak. Mi az, hogy détente, ezekkel? Emlékezetes részlet, hogy megkért, vigyem be Zbigniew Brzezinskihez, a szomszédos egyetemi irodába. Erre nem vállalkoztam, mert féltem, hogy Brzezinskinek nem lesz türelme végighallgatni a szokásos Pfeiffer-leckét. Elvégre ki ez az ember, aki őt, a híres lengyel származású, szovjetellenes professzort akarná kioktatni a kommunista szalámitaktikáról?
Zoli bácsi kérdése ma is időszerű. Túl sokan nem értik, hogy az önkényuralom új híveivel sem lehet egyezkedni. Túl sokan nem reagálnak a settengő veszélyre. Miért van az, hogy alig néhány kivétellel az egész Republikánus Párt behódolt Trump elnöknek? A texasi republikánus szenátor, akinek az apját Trump John F. Kennedy meggyilkolásával vádolta, most Trump hódolói közé tartozik. A floridai republikánus szenátor, akit a 2016-os kampányban Trump „kis Marco”-ként becézett (és a nemi képességeit fitymálta!) most kitartó támogatója a Fehér Ház demagóg lakójának. Nem értik, hogy Trump előbb-utóbb velük is elbánik?
És hol vannak Orbán konzervatív ellenfelei, a félreállított vagy lefokozott fideszesek? Mit szólnak külpolitikájához az európai integráció és az atlanti szövetség egykori támogatói? Az EPP-hez intézett memorandumát Nyugaton már nem kritika, hanem röhej fogadja. Ki ez a mohón ambiciózus, valaha oly értelmes politikus, kérdik, aki most már egész Európát a saját képére akarja formálni, s közben lerombolja hazája hírnevét?
Nem naivitás ez már, Zoli bácsi, hanem gyávaság. A civilizált, demokratikus világ konzervatív szárnya egy politikai katasztrófa küszöbén állva tudja, hogy nagy baj van, és még több lesz, de vagy fél elveszteni kisebb-nagyobb előnyeit, vagy azt hiszi, hogy a liberális-szocdem alternatíva rosszabb. Más szóval a 30-as évek szelleme kísért. A konzervatívok többsége akkor is beadta a derekát a demagóg szélsőjobbnak.