„Mit is mond nekünk Banksy művészete? Azt, hogy a súlyos igazságtalanságok világában élünk. Egy olyan fogyasztói társadalomban, ahol ahelyett, hogy tudást adnának az embereknek, amely a társadalom és az élet jobbítására irányíthatná őket, szórakoztatással vonják el a figyelmüket a pénz határtalan hatalmáról, társadalmi problémákról, egyenlőtlenségekről, a politika erkölcstelenségéről, és ideológiákkal etetik, amely csak arra jó, hogy könnyebben irányítsák és manipulálják őket.” DrMáriás a The Art of Banksy kiállítás megnyitóján elhangzott mondatai megkísérelhetnek összefoglalni mindazt, amely a világszerte ismert graffitiművész munkáit körülvevő térben lebeg, teljességgel azonban nem fedik le azt. Az álnevet viselő alkotó immár közel harmincéves életművét nehéz lenne körülírni, keretek közé szorítani, vagy akár múzeumi falakkal lehatárolni. A jelenleg Budapesten állomásozó utazókiállítás azonban félig-meddig mégis erre tesz kísérletet.
A ma már világhírű művész a kétezres évek körül vált igazán ismertté, londoni épületek falaira felfújt, stencilezett, azaz sablonnal rajzolt patkányaival és közéleti kérdéseket kommentáló graffitijeivel. Egyértelmű, világos üzeneteket közvetítő falfestményeivel a fogyasztói társadalmat, a globalizmust, a kapzsiságot és a politikai kétszínűséget veti kritika alá, s ez tette őt igazi politikai aktivistává, sokak kedvencévé. Ma már nem csupán Angliában, de a világ számos pontján megtalálni házfalakra, járdaszegélyekre felfestett műveit, amelyek megjelenése továbbra is szenzációnak számít. Szinte mindenki ismeri a Girl and Balloon (Lány luftballonnal) című munkáját – amely nemrégiben egy aukción a leütést követően azonnal ledarálta magát –, a Monkey Queent (Majomkirálynő) amely II. Erzsébetet és az angol zászlót állítja pellengérre, a Brit Parlament oldalánál megjelent háborúellenes tartalmat hordozó CND Soldierst (CND katonák), vagy az izraeli és palesztin területeket elválasztó falra rajzolt graffitijeit, például a Flower Throwert, amely a béke jelképeként egy Molotov-koktél helyett virágcsokrot dobó tüntetőt ábrázol. Szintén ismert akciója, hogy 2017-ben szállodát nyitott Betlehemben The Walled Off Hotel néven, amelynek bevételét helyi projektekbe forgatják vissza.
Noha Banksy küzd a kapitalizmus ellen, és abban hisz, hogy a művészetnek mindenkihez el kell jutnia – erre pedig alkotásainak helyszíne, az utca a legjobb terep –, teljesen kiiratkozni ő sem tud felgyorsult, pénzközpontú világunkból: képeit vagyonokért árulják, és a világ legjobban eladható művészeinek sorába tartozik. Furcsa kettősség ez, hiszen az árverések körüli médiaszenzáció is neki kedvez, minél többen megismerik a nevét, annál többekhez eljuttathatja kritikus nézeteit. Hasonlóan ambivalens a már Amszterdamban, Moszkvában, Párizsban járt utazókiállítás, amely sokak szerint éppen Banksy művészetfelfogását és hitvallását nem veszi figyelembe. Az alkotó egyértelműen kifejezte tiltakozását a költséges belépőjeggyel látogatható tárlatok ellen, ám felvetődik, hogy ezeken keresztül talán még többekhez eljuttatható mondanivalója. – Banksy a fogyasztói társadalom ellenében szól, de ő is erre ül rá, hiszen az üzenete akkor jut el az emberekhez, ha van egy csatorna. Ebben az üzenetközvetítésben vagyunk most mi is egy csatorna – mondta lapunknak Laczkovich Borbála, a kiállítás egyik művészeti kurátora, a Godot Kortárs Művészeti Intézet alapító-tulajdonosa. Hozzátette, noha az alkotó nem járul hozzá a kiállításokhoz, sokatmondó lehet az információ, miszerint a kétezres évek elején társával és menedzserével Steve Lazarides-szel papír- és vászonnyomatok sokszorosításába kezdtek, és a falak festéséhez készült stencilekkel együtt sorozatokban árusították azokat. A művészettörténész ugyanakkor megjegyezte, a hazai tárlat bevételét az intézet nemzetközi művészeket bemutató pályázati projektjébe forgatják majd, ezáltal is a kortárs művészet népszerűsítését elősegítve. Elmondta, a tárlat kialakítása során igyekeztek megteremteni a street art műfajának hangulatát, bevontak az installálásba hazai graffitiseket (Csere Ákos, Czímer Zoltán, Horváth Gergő, Németh Zoltán), így a munkák egy része a pontos stencilek alapján általuk került fel a falakra. A néző az ikonikus művek nyomatai előtt állva közelebbről is megismerheti a street art művész képeinek háttérinformációit, valamint a kiterjesztett valóság technikai megoldásainak segítségével azok utcai elhelyezkedését is megnézheti.
Kérdőjelektől és ellentmondásoktól nem mentes Banksy munkássága és az azt körülvevő művészeti szcéna reakciója, így van ez most is, amikor képeit a Tesla Loftban láthatjuk. Mivel a nyílt utcán közvetíti véleményét, az eredeti mű fogalma szintén ingataggá válik: a (lemosható, átfesthető) fal az eredeti, a stencil, a művész műhelyében készült vázlat, esetleg csak a mögötte meghúzódó gondolat? Pontos válaszaink e téren sincsenek, kérdés annál több. Nehéz lenne bármit is határozottan kijelenteni a kiállítás kereteiről, az azonban kétségtelen, hogy az itt látható projekt bepillantást enged napjaink egyik legprogresszívebb, legizgalmasabb alkotójának komplex világába. Valóban csatornaként működik, ám az üzenetek dekódolása már a mi feladatunk.
