Az SNCF vasúttársaság járatainak többsége a hét elején már ismét menetrend szerint közlekedett, Párizsban pedig a 14 metróvonalból 11 állt a fővárosiak rendelkezésére. Az Unsa nevű szakszervezet, amely a párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP legfontosabb érdekvédelmi szervezete, bejelentette, felhagy a munkabeszüntetésekkel és „másfajta akciókat” tervez.
Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy ismét nyugalom költözik Franciaország életébe. A megmozdulások akár új erőre kaphatnak pénteken, amikor Emmanuel Macron személyesen jelenti be, hogyan is tervezi a nyugdíjrendszer átalakítását. A szakszervezetek e napra ismét tömegmegmozdulást szerveznek. Ráadásul az orvosok, a tanárok és az ügyvédek tovább sztrájkolnak.
Összességében azonban egyre csekélyebb az érdeklődés a sztrájk iránt. Miközben december elején még több százezren tüntettek Párizs utcáin, múlt szombaton mindössze néhány ezren vonulhattak fel. Ennek az is oka, hogy a szakszervezetek nem rendelkeznek „sztrájk-kasszával”, vagyis nem tudják finanszírozni a munkabeszüntetésben résztvevők bevételkiesését. Ugyanakkor az is tény, minél kevesebben vannak az utcákon, a tüntetők annál radikálisabbakká válnak. A franciáknak déja vu érzésük lehet az utcai agressziót szemlélve. Hasonlót tapasztalhattak a sárgamellényesek tavalyi megmozdulásain. A rendőrség sem kíméli a tüntetőket, derült ki több az interneten felbukkant felvételből.
A francia elnök számára mindenesetre némi siker, hogy a legnagyobb közlekedési blokád véget ért. Azt is elégedettséggel könyvelheti el, hogy a szakszervezetek is megosztottá váltak, hétvégén az ultraradikális CGT képviselői behatoltak a mérsékelt CFDT főhadiszállására és megfenyegették annak tagjait. Ettől függetlenül a hat hét óta tartó káosznak nincsenek egyértelmű nyertesei, vesztesei annál inkább: a franciák, akik nem tudtak eljutni egyik városból a másikba. A szakszervezetek annyit elértek, hogy márciusban konferenciát rendeznek majd a nyugdíjrendszer finanszírozásáról. A kormány ígéretet tett arra is, hogy bár a vasutasok és más hivatalnokok elveszítik kiváltságaikat, komoly kompenzációt kaphatnak az államtól, amely több tízmilliárd eurós kiadást jelent a kabinet számára.
A sztrájk következtében óriási károk keletkeztek, s nemcsak a vasúttársaság könyvelhetett el komoly veszteségeket, hanem a szálloda-, illetve bolti tulajdonosok is. Ugyanakkor Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint nem akkora a baj, a kár csak a GDP 0,1 százalékát éri el. Másrészt jó hír a párizsi kabinetnek, hogy a külföldi befektetőket nem riasztották el a nem éppen szívderítő párizsi képsorok. A Brexit miatt megannyi cég tenné át Londonból Párizsba a székhelyét. A Google, az Ericsson, a Netflix, a JPMOrgan, valamint az AstraZeneca is több száz új munkahelyet teremthet.
