Ahogy az várható volt, a két év végi ünnep között komoly költekezésbe kezdett a kormány, az év közben keletkezett költségvetési többletbevételeket szétosztogatta a tárcák között. December 20-a után közel tíz kormányhatározatban rendelkezett költségvetési maradványok elköltésről, összesen 168 milliárd forint értékben. Ezt megelőzőn már 150 milliárd forintnyi pluszkiadásról döntött a kormány, így az év végi költekezésben mintegy 320 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből, ennyivel növelve a hiányt. Ez az összeg az idei tervezett ezer milliárd forintos deficit 30 százaléka – ennyivel kisebb lehetett volna a hiány és az államadósság. Ez a 320 milliárd forint közelítően az a meglepetés-bevétel, amely befolyt a kincstárba a vártnál gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően.
A december 20-a után elköltött 168 milliárd forint nem kirívó az elmúlt évek év végi költekezéseihez képest, igaz arra is volt példa, hogy a kormány ebben az időszakban több mint félezer milliárd forintot tapsolt el. Ami változás az előző évi pénzosztásokhoz képest, hogy jelentős részt hasítottak ki belőle az egészségügy számára, a kórházi ellátások fejlesztésére 36,6 milliárd forintot juttatott a kormány. Kásler Miklós emberminiszter egy eheti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy ebből a pénzből akarja a kormány megindítani az egészségügyi ellátórendszer átalakítását, bár túl sok részlet még nem derült ki a reformról.
Ezzel együtt nem az egészségügy volt a legnagyobb nyertese az év végi kormányzati pénzszórásnak, hanem a rend- és honvédelmi dolgozók. Komoly meglepetést keltve közel 50 ezer hivatásos fegyveres rendvédelmi alkalmazott kapott év végén bruttó 500 ezer forintos pulykapénzt kormánytól. Nemcsak a rendőrök és a katonák, de az országgyűlési őrség, a egyes NAV alkalmazottak sőt még a titkosszolgálatoknál is osztottak pulykapénzt összesen 48,9 milliárd forint értékben. (Ugyanakkor, mint arról korábban a Népszava beszámolt, az év végi pénzosztás belső feszültségeket okozott például a rendőrségnél, ahol jelentős számú közalkalmazott, illetve munkavállaló is dolgozik – akik sokszor hasonló vagy épp ugyanazt a munkát végzik, mint a fegyveres hivatásosok –, ám ők viszont egy fillért sem kaptak.)
Idén sem maradtak ki kormányzati pénzesőből a sport- és egyházi szervezetek. Már megszokott, hogy ha van maradvány, a kormány ezeket a területek mindig preferálja. Idén a külhoni, részben vagy teljesen magyar kötődésű sportegyesületeket vette célba a kormány a pénzágyúval, közöttük 14,1 milliárd forintot osztott szét. Így kapott egyenként milliárdos támogatást a sepsiszentgyörgyi, az eszéki, a lendvai vagy épp dunaszerdahelyi labdarúgó egyesület, vagy annak kapcsolt része és/vagy fenntartója.
Nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, de az év végi pénzeső egyik legnagyobb nyertese Miniszterelnöki Kormányiroda. A hivatal közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alatt levő szervezet, de itt kaptak helyett a nemzeti vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások, illetve a hírszerzés kormányzati koordinációkért felelős információs államtitkárság is. Ehhez képest a kormányiroda „állami többletfeladatokra” kapott 44 milliárd forintot december 23-án. Megkérdeztük, a kormányirodát, hogy mi az az előre nem látott állami feladat, amely december 23. és december 31. között 44 milliárdot igényelt –, de nem meglepő módon a iroda válaszra sem méltatta lapunkat. A 44 milliárdos keret sorsa azért is talányos, mert ha vagyonkezelési célokra ment volna, akkor a gyakorlat szerint ezt jelöli a kormányhatározat. Az pedig, hogy a pénz részben vagy egészben titkosszolgálati műveletekre menne, meglehetősen kétséges, hiszen az polgári titkosszolgálatok éves kiadásának (92 milliárd) a fele lenne ez az összeg.
Kevésebbé rejtélyes az Innovációs és Technológiai Minisztérium 12 milliárd forintja, amit szintén állami többletfeladatok ellátásra kapott a Palkovics-tárca. Ugyanis egy, a pénzosztásról döntő szomszédos kormányhatározatból az is kiderül, hogy ez a bizonyos állami többletfeladat az ITM esetében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) XI. kerületi épületeinek felújítása lesz. Ugyanakkor a kormányiroda 44 milliárdjának felhasználásával kapcsolatban ehhez hasonló nyilvános kormányhatározat nem született.
