Az LMP-s Keresztes László Lóránt írásbeli kérdésében azt tudakolta Palkovics Lászlótól, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjétől, miként kívánja bővíteni a kormány a kistelepülések csatornahálózatát. A kérdésben nem volt semmi tolakodó vagy sértő: az ellenzéki politikus szakmailag kiforrott felvetése már-már tiszteletteljes.
Keresztes László Lóránt először is a kistelepülések gyors megoldást igénylő, égető problémái közé sorolja a szennyvíz vezetékes elvezetését. Ezért többek között a közműveket sújtó különadót is bírálja. Teljességgel elfogadhatatlannak tartja – talán ez a legcsípősebb kifejezése –, hogy a probléma még ma is sok falusi embert érint. Ez amellett, hogy az érintettek számára kellemetlen, környezetvédelmi szempontból is aggályos – állapítja meg az LMP-s képviselő. Ennek kapcsán konkrétan azt tudakolja, hogy
e célra milyen beruházási források állnak a helyhatóságok rendelkezésére,
milyen ütemben tervezi a kormány az érintett települések szennyvízelvezetésésének megvalósítását, illetve
milyen kormányzati döntések született e tárgyban 2010 óta?
A megfontolt kérdések mégis a kormány elevenébe vághattak. Az ITM parlamenti államtitkára, Schanda Tamás jegyezte válasz ugyanis leginkább egy fajta, világba kiáltott káromkodásféleség, a végén kakukktojásként egy adattal.
Schanda Tamás válaszában abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy
a balliberális kormányok látszatműködése hatalmas károkat okozott Magyarországnak,
amit csak lehetett, privatizáltak, az ezért kapott hatalmas pénzeket pedig felelőtlenül használták fel saját gazdaságpolitikai hibáik palástolására, nem fejlesztettek semmit, a közműhálózattal sem törődtek,
az Önök - az LMP - barátai szó nélkül hagyták, hogy a külföldi cégek kivigyék az országból azt a hatalmas hasznot, amit a magyar családoktól vettek el,
a Fidesz-KDNP kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa a magyar családoknak a megfelelő életkörülményeket,
majd ezek után váratlan fordulattal:
a Belügyminisztérium kimutatásai szerint a kistelepüléseknek csaknem hatvan
százaléka rendelkezik csatornahálózattal.
Az ellenzék és a kormány közötti párbeszéd érdemi része tehát a következőképp foglalható össze:
Keresztes László Lóránt (LMP):
A kistelepülések hány százalékában van vezetékes szennyvízelvezetés?
Schanda Tamás (kormány):
Közel 60.
A parlamenti államtitkár válaszában egyébként az (is) felettébb fura, hogy a hazai csatornarendszer túlnyomó részét nem magánosította egy magyar kormány sem, az ma is szinte száz százalékban önkormányzati hátterű. Kivétel a fővárosi, a szegedi és az érdi csatornamű, amiket – kisebbségi tulajdonosként – a Veolia irányít. Az Orbán-kormány 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodás megkötésével erősítette meg a francia befektetőcéget abban, hogy csak nyugodtan vigye ki az országból azt a hatalmas hasznot, amit a magyar családoktól elvett. Az Orbán-kormány az elmúlt 9 év során nem is akadályozta őket ebben.
A – meglévő – csatornarendszer működési forrásait a balliberális kabinetek rendre biztosították. A víziközművek szakmai szervezetei szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP 2013-as rezsicsökkentése és az azóta is változatlan források miatt a fejlesztések olyannyira visszaestek, hogy a felújítási szükséglet immár 1500-3000 milliárd forintra rúg. Ráadásul az előző és a mostani kormány idején is zajlottak csatornázási beruházások, amit – Móricz Zsigmond korához hasonlóan – szakértők ma is a korrupció melegágyának tartanak.
