A bruttó hazai termék 2019 első háromnegyed évében 5,1 százalékkal bővült, az államadósság aránya 68,1 százalékra mérséklődött a tavalyi 70,2 százalékról. A szaktárca legfrissebb becslése szerint ez utóbbi az év végére 67 százalékos, míg 2020-ban 66,3 százalékos szintre csökkenhet. A gazdasági növekedést jövőre 4,0 százalékra várja a PM. Ezt követően is az uniós átlagot érdemben meghaladó mértékben, 4 százalék körül alakulhat a GDP-bővülés – közölte a pénzügyi tárca. A 2019-re kitűzött 1,8 százalékos államháztartási hiánycélt tarthatónak vélik, míg a 2020-as költségvetést már 1 százalékos hiánnyal tervezték.
A szaktárca úgy látja: 2019-2023 között változatlanul kedvező lesz a munkaerőpiaci helyzet, az átlagkeresetek pedig az idén 10,8, jövőre 9,3 százalékkal emelkedhetnek. Az infláció ebben az évben 3,4 százalékos lesz, jövőre – kincstári optimizmusról tanúbizonyságot téve - 2,8 százalékot várnak, míg ezt követően ismét 3 százalék körüli szintet.
A PM még pénteken nyilvánosságra hozott, az államháztartás november végi állapotáról készített elemzéséből az is kiderült, hogy a tavalyinál jóval dinamikusabban nőttek az állam bevételi. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ez alapján még indokoltabbnak látja a legkisebb bérek legalább 10 százalékos emelését, hiszen a többletből a dolgozóknak is jár. De nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat, a családi pótlék, a GYES és az árvaellátás összegét, valamint az otthonápolási díjat is sürgősen emelni kell, a közzétett számok alapján ezekre is kell, hogy jusson forrás – hangsúlyozta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását szorgalmazva. (A kormány egyelőre nem tűzött ki új tárgyalási időpontot, így még a tavalyi, kétéves bérmegállapodás van érvényben, ami 8 százalékos minimálbéremelést határoz meg.)
A MASZSZ elnöke emlékeztetett: a Policy Agenda kutatásából az idén is kiderült, hogy döbbenetes a béregyenlőtlenség a dolgozók körében, s ezt a torz helyzetet az egykulcsos adórendszer is konzerválja. Mint arról lapunk is beszámolt: a legjobban kereső 400 ezer munkavállaló tavaly annyi pénzt vitt haza, mint 2,8 millió rosszabbul kereső dolgozó. Másfél millióan pedig még a létminimum összegénél, 94 820 forintnál is kevesebbet keresnek havonta.
