Az állami öntözésfejlesztési nagyberuházások könnyebbé tétele érdekében a kabinet megszerezné a nem állami tulajdonú csatornaszakaszokat, illetve azok üzemeltetési jogát - írja a Napi.hu. A lap hozzáteszi: az öntözőberendezések hazai gyártása is érdekli a kormányt, ott is beavatkozhatnak.
"A kormány állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének és ösztönzésének ügyét. Az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében döntöttek az öntözési rendszer fejlesztéséről; 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosítanak arra, hogy növekedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözést támogatja az Országgyűlés által decemberben elfogadott - 2020. januártól hatályos - öntözéses gazdálkodásról szóló törvény is, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek" - idézte a lap Nagy István agrárminiszter Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő kérdéseire adott válaszát.
A Belügyminisztérium felmérte az állami tulajdonban lévő, öntözési célra használható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszokat, ugyanis ezek megnehezítik a főművi öntözésfejlesztéseket. Ezért a belügyminiszternek előterjesztést kell készítenie 2019. december 31-ig arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a csatornaszakaszok a területi vízügyi igazgatóságok üzemeltetésébe, és hogy ez mennyibe fog kerülni.
Az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét és fejlesztésének lehetőségét pedig az innovációs miniszternek kell megvizsgálni a Napi.hu szerint, mert "a sikeres öntözéses gazdálkodáshoz jelentős technológiai kapacitásokra is szükség van. A beruházások legnagyobb költségeleme az öntözőberendezés, ezért fontos, hogy modern öntözési technológia álljon rendelkezésre elérhető áron, amihez az iparág fejlesztése is szükségessé válhat" - idézték ismét Nagy István minisztert.
Az öntözésfejlesztés a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésében és a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelésében nyújthat segítséget - teszi hozzá a lap. A decemberben elfogadott, öntözéses gazdálkodásról szóló törvénnyel egyebek mellett egyszerűsítik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárásokat, valamint bevezetik az öntözési szolgalmi jogot. Ez azt jelenti, hogy a beruházó mezőgazdasági termelő öntözési szolgalomra jogosult: átvezetheti és üzemeltetheti az öntözőberendezését az útba eső földeken, azok tulajdonosainak/használóinak pedig tűrnie kell ezt. (A gazdák ugyanis eddig nem voltak túl együttműködők egymással.) A szolgáló ingatlan tulajdonosát/használóját ugyanakkor kártérítés is megilleti (bár az öntözéssel az ő földje is felértékelődhet).
Az öntözési beruházások jelentős kiadást jelentenek a gazdáknak, a megtérülés 10-15 év lehet, ezért a kormány jelentős támogatást biztosít a fejlesztésekhez. A Vidékfejlesztési Program keretében megemelték az elnyerhető támogatást, egyéni projektnél egymilliárd, kollektív projektnél kétmilliárd forintra.