Az elkövetkező öt évben 50 milliárd forint állami támogatás ad a kormány a fővárosi alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztésére. Mit érzékelnek ebből majd a betegek?
Fontos, hogy az 50 milliárd forint pluszpénz, azaz nem számítható bele a szuperkórházba, vagy a korábban elfogadott fejlesztésekbe. Nem a fővárosi önkormányzatnak kértük ezt a pénz, nem is kell megjelennie a fővárosi költségvetésben. A kerületekben kell „lecsapódnia”, és remélhetőleg rövidebbek lesznek a várólisták, kulturáltabb intézményekbe mehetnek a betegek. A részletek kidolgozása természetesen a kerületek bevonásával történik majd.
A megállapodás értelmében már az is biztos, hogy megépül Ferencvárosban az atlétikai centrum. Milyen költségekkel számolnak?
Ez nem a mi beruházásunk, azt viszont elvárjuk, hogy transzparens legyen az összes költés. Máskülönben sem a centrum építésével sem fenntartásával nincs dolgunk.
Azt mondta nem híve a csontvázkeresésnek. Azért talált kifogásolható ügyeket?
Azt hiszem annál nagyobb csontváz nem kell, hogy ötvenmilliárd forint hiányzik három projektből: húsz a Lánchíd felújításból, ugyanennyi az állatkert biodómja építéséből és tíz milliárd a 3-as metró felújításból. Ráadásul a többi beruházási projekt átvilágítása még tart. Az viszont már biztos, hogy eddig az idei beruházási keret alig 30 százalékát használta fel a főváros, vagyis jelentős lemaradásban vagyunk. Ez lehetőséget teremt, hogy akár újragondoljuk egyes beruházások szükségességét. A Főpolgármesteri Hivatal viszont az eddigi tapasztalataim szerint a béke szigete a magyar közigazgatási rendszerben. A napokban búcsúztattuk el az aljegyzőt, aki több évtizede dolgozott a házban. Ez mutatja az apparátus állandóságát, és szakmai stabilitását.
Hogyan pótolják az ötven milliárdot? Átcsoportosítanak?
Honnan, hová? A főváros évente nagyjából 230-250 milliárdból működik, ráadásul 4-5 milliárd forintos pluszban kell lennünk mindig a hiteltörlesztések miatt. Ezeket belső finanszírozásból kell megoldanunk.
Mekkora Budapest adóssága?
Amennyiben a 2019-es költségvetés teljesül, akkor az év végére 150 milliárd forintra emelkedik – vagyis egy év alatt megduplázódott. Egyáltalán nem igaz, hogy a leköszönő városvezetés több száz milliárd forintos pluszt hagyott volna maga után. Ráadásul ez csak a adósság egy része: Budapestnek van egy „puha-adósságállománya”: a kormány és a korábbi városvezetés által nem teljesített béremelések, amelyek jelentős munkaerőhiányhoz vezettek. Ilyen terület például a szociális ágazat, vagy a kultúra.
Lassan elérik az adósságplafont is?
Jelenleg 33 milliárd forint a szabadon felhasználható hitelkeret, amit még az előző önkormányzat nyitott meg a Európai Beruházási Banknál (EIB). Amennyiben lehívjuk az EIB hitel fennmaradó részét, akkor a főváros nagyon megközelíti a hitelfelvételi plafonját – vagyis ebből a forrásból sem remélhetünk plusz forrást. Ezért fontos, hogy a budapesti projektek finanszírozásába az állam is beszálljon.
Milyen más források lesznek elérhetők? Tiborcz-adó, uniós pénzek?
Jelentős forrás az uniótól szerezhető, ám ehhez meg kell erősíteni a főváros lobbierejét Brüsszelben. A főpolgármester már azon dolgozik, hogy ez ügyben legyen egy széles összefogás az európai városok körében. Ne egyedül Budapest kérje, hogy közvetlenül hozzáférhessen az uniós forrásokhoz. A Tiborcz-adó, vagyis a nagy értékű ingatlanok adója akkor lehet fővárosi bevétel, ha erről megállapodás születik az érintett kerületekkel a közös beszedésről és a bevételek megosztásról. Úgy kell elképzelni, mint az idegenforgalmi adót.
A kormány átírta az iparűzési adó felhasználásának feltételeit. Milyen változást hoz ez Budapest számára?
Az a kérdés, hogy elkezdi-e a kormány megírni az önkormányzati költségvetéseket. Ha például megszabnák, hogy mennyit kell közlekedésre fordítani, a szociális, egészségügyi intézményektől vennének el forrásokat.
Ezek után milyen éve lesz a fővárosnak?
A 2020-as költségvetés tervezési időszakában vagyunk, amelynek meg kell alapozni a következő öt év gazdálkodását. Azt szeretnénk a ciklus végére bemutatni, hogy ez a városvezetés mit gondol Budapestről, ehhez pedig 2024-re lezárt projektekre lesz szükség. Az látszik, hogy a közösségi közlekedésre többet kell fordítanunk és nem csak a bérekre. Azt is tudjuk, hogy sok területen jelentősek a bérfeszültségek, ezeket is kezelnünk kell. Sajnos nem is a jövő évi béremeléseiről, hanem az elmúlt évek elmaradásáról kell tárgyalnunk. Az igényeket teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni, de olyan megoldásokat fogunk találni, amelyből a dolgozóink érezni fogják a megbecsülést.
Kiderült, hogy Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kollégája Kálmán Olgát is alkalmazza tanácsadóként, bruttó 1 millió forintért. Önnek hány fős a stábja és mennyit keresnek?
Öten vagyunk. Nem gondolom, hogy érdemes belemenni a számháborúba. Azt leszögezném, hogy kisebb a fővárosi apparátus, mint az előző főpolgármester idejében.
